Új szintre lépett a Barátság kőolajvezeték körüli vita: Orbán Viktor szerint Brüsszel nem a tagállamait, hanem Ukrajnát védi, Szijjártó Péter politikai zsarolásról beszél, Robert Fico pedig leállította az Ukrajnának nyújtott sürgősségi áramellátást. A magyar kormány világossá tette: amíg nem indul újra az olajszállítás, nem támogatnak Ukrajnának kedvező uniós döntéseket.
Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján Orbán Viktor világossá tette: a diplomáciai kapcsolatok mélypontra jutottak Magyarország és Ukrajna között a Barátság vezeték lezárása miatt. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Ukrajna 2014-ben társulási szerződést kötött az Európai Unióval, amelyben vállalta az energiaforgalom sérthetetlenségét. Mint fogalmazott: „ezt a megállapodást Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megszegte”.
Közölte: Brüsszelnek a sérelmet szenvedett tagállam oldalára kellene állnia, ám „nem teszi, ehelyett az unión kívüli Ukrajna oldalára állt”.
Hozzátette: Brüsszelnek Magyarország érdekét kell előtérbe helyezni, de nem teszi, így Brüsszel szövetségre lépett az ukránokkal, mert nemzeti kormány van, és mert mi nem fizetünk Ukrajnának.
A kormányfő hangsúlyozta: „Nemet mondunk a háborúra és nem támogatjuk a tagságot.” Az olajvita ötven nappal a választások előtt „nyílt beavatkozás a választásba” – fogalmazott.
Orbán Viktor kiemelte: megnyitották a stratégiai olajtartalékokat, az ország energiaellátása biztosított. Ugyanakkor figyelmeztetett:
„Most mindenki láthatja, mit jelentene a leválás az orosz energiáról: ezerforintos benzinár és kifizethetetlen rezsiszámlák.”
Kijelentette: „Aki azt állítja, hogy a rezsicsökkentés orosz energia nélkül is fenntartható, vagy szamár, vagy hazudik.”
A kormányfő bejelentette: Magyarország megvétózta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel folyósítását, és hétfőn megvétózza a 20. szankciós csomagot is.
Amíg Ukrajna nem engedi át az orosz kőolajat Magyarországra, addig minden Ukrajnát támogató brüsszeli döntést meg fogunk akadályozni
– mondta.
Szijjártó Péter: Ez politikai zsarolás
Brüsszelben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is határozott álláspontot képviselt. Elmondta: a tatárföldi szivattyúállomáson keletkezett károkat elhárították, így „a Barátság kőolajvezeték egésze üzemképes”.
„Ez azt jelenti, hogy kizárólag az ukrán állam döntésétől függ, hogy újraindul-e a kőolaj szállítása” – hangsúlyozta.
A miniszter szerint „az a tény, hogy az ukránok nem indítják újra a szállítást, egy politikai zsarolás Magyarországgal szemben”. Hozzátette: „Sem műszaki, sem technikai, sem fizikai oka nincsen annak, hogy ne induljon újra a szállítás.”
Szijjártó Péter egy ukrán újságíró kérdésére reagálva kijelentette: „Az orosz GDP 0,2 százaléka, ne legyenek komolytalanok”, utalva arra, hogy a magyar olajvásárlás nem „finanszírozza” a háborút.
A tárcavezető szerint frusztráló, hogy az Európai Bizottság „egy nem EU-tagállam mellé áll a tagországokkal szemben”. Mint fogalmazott: „Tehát az Európai Bizottság úgy viselkedik, mint egy ukrán bizottság.”
Robert Fico: Teljesítettem, amit bejelentettem
A szlovák miniszterelnök, Robert Fico szintén ellenlépéseket jelentett be. Közölte: leállítják az Ukrajnának nyújtott sürgősségi villamosenergia-ellátást.
„Teljesítettem, amit bejelentettem” – mondta videóüzenetében. Hangsúlyozta: „A döntést haladéktalanul visszavonjuk, amint az olajtranzit Szlovákiába helyreáll. Ellenkező esetben további lépések következnek.”
Fico szerint „az olajszállítás leállítása tisztán politikai döntés, amelynek célja Szlovákia nyomás alá helyezése”. Hozzátette: „Szlovákia szuverén ország, és nem lehet zsarolni.”
Brüsszel: Ukrajna dönt a helyreállításról
Az Európai Bizottság szóvivője, Paula Pinho szerint a vezeték leállását orosz támadás okozta, és a javítás ütemezése az ukrán hatóságok hatáskörébe tartozik. Brüsszel a „lojális együttműködés” elvére hivatkozva figyelmeztetett: a korábban vállalt uniós kötelezettségeket be kell tartani.
A magyar kormány azonban egyértelművé tette: amíg nem indul újra az olajszállítás, addig Magyarország minden Ukrajnának kedvező uniós döntést blokkolni fog.
A Barátság vezeték ügye így nem csupán energetikai, hanem súlyos politikai kérdéssé vált, amely egyszerre érinti az uniós egységet, a háborúhoz való viszonyt és a közelgő választások tétjét is.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán