Ami ma az Európai Unióban folyik, az nem egyszerűen háborús pszichózis, több annál, a polgárok kondicionálása. Olyan manipuláció, amelynek célja, hogy az emberek hozzászokjanak a háború gondolatához. De vajon hozzászoknak-e? Ezt a kérdést a Századvég kutatói is feltették az Európa Projekt elnevezésű, egyedülálló kutatássorozat idei, immár 11. összehasonlító közvélemény-kutatásában.

A vizsgálat harminc országra terjedt ki, országonként ezer fős mintával, összesen harmincezer válaszadó bevonásával. Az eredményeket a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese, Hidvégi Áron ismertette az Alapítvány „Európa a háború küszöbén!” című konferencián. Hidvégi bevezetőjében emlékeztetett Mark Rutte NATO főtitkár felháborító szavaira, miszerint olyan háborúra kell felkészülnünk, amilyen a nagyszüleink meg a dédszüleink idejében történt. Az elnökhelyettes ezzel kapcsolatban nagyapja történetét idézte, akinek az életét a fronton egy fémtokos MÁV-bérlet mentette meg, azaz a vakszerencsén múlott, hogy életben maradt. Ilyen élményeket mi, magyarok nem akarunk átélni.

De vajon az európai polgárok akarnak-e? Természetesen nem és erre a kutatási eredmények adnak bizonyítékot.

Az európai társadalomnak 63%-a erős aggodalmat táplál az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.

2023-ban, amikor először tették fel kérdésként, hogy kell-e fegyvert szállítani Ukrajnának, inkább az igen felé hajlottak, de a trend mára megfordult és az Európai Unió 27 országából 17-ben a többségi vélemény az, hogy ne küldjünk fegyvert. Ebben vannak olyan országok is, amelyek ma nyakló nélkül küldik a fegyvereket Ukrajnába.

Megkérdezték azt is, hogy Európa küldjön-e katonákat Ukrajnába? A válaszadók 69 %-a nemmel felelet.

Egyedül Svédországban vannak többségben, akik támogatnák katonák küldését.

A következő kérdés a háború pénzügyi támogatására vonatkozott, hogy az az összeg, amit jelenleg az Európai Unió a háborúra fordít, túl sok, túl kevés, vagy elegendő. Csak 21 % támogatta a további finanszírozást,

majdnem 70 % úgy gondolja, nem szabad többet költeni a háborúra.

Látják, hogy hiába küldik a pénzt, hiába küldik a fegyvert, nem változik semmi.

Ukrajna Uniós csatlakozásával kapcsolatban 11 országban a közvélemény azt mondja, hogy nem, a gyorsított tagfelvételt pedig valamennyi ország válaszadóinak többsége elutasítja.

Oroszország jövőbeli megítéléséről a válaszadók 29 százaléka vélekedett úgy, hogy nem szabad helyreállítani a viszonyt, 57 százalék ellenben úgy gondolja, hogy a háború végeztével vagy már most helyre kell álítani a kapcsolatokat.

Amiben a magyaroknak már most igazuk lett, az a migráció témája.

Az európaiak 58%-a negatív jellenségként tekint a bevándorlásra, 66%-a az európaiaknak azt érzi, hogy nőtt a bűnözés, 54% azt mondja, hogy nem érzi magát biztonságban. A válaszadók 50 %-a szerint – és ellenvéleményt csupán 10 százalékuk képviselt, a többi bizonytalan! – a bevándorlók a származási országukhoz maradnak hűségesek egy politikai vagy egy háborús helyzet esetén és nem a befogadó országhoz. Azzal pedig a válaszadók 66 %-a értene egyet, hogy aki illegálisan lép be egy országba, az ne kapjon állami támogatást.

Érdekes eredményt hozott a multikulturális értékek és a nemzeti kultúra elsőbbségére vonatkozó felmérés is. Eszerint

Európában nincs olyan ország, ahol a multikulti többségi támogatottságot élvezne,

annak ellenére, hogy egyébként a tömegmédia, a közösségi média, a Netflix és más orgánumok mindegyike egészen más értékrend szerint kommunikál az emberekkel. Ez pedig azt is jelenti, hogy az Európai Unióban az emberek alapvetően patrióták. Nem mellékesen – Magyarország kivételével, ahol ez nem is kérdés – azt érzik, hogy a nemzeti kultúra veszélyben van.

Fontos kérdés az is, milyen jövőt látnak maguk előtt az európai polgárok. Ez így hangzott: az ön gyermekei, vagy a következő generációk hogy fognak élni? Ebből a szempontból is mély depresszió uralkodik most az európai társadalomban. A polgárok többsége borúlátó.

Ami pedig a sokat emlegetett „európai polgárt” illeti, az európaiak jelentős része, háromnegyede saját országához tartozónak vallja magát, semmint európainak. Ez a vélemény 2018 óta nem változott, ami azt is mutatja, hogy

az Európai Egyesült Államok létrehozásának támogatottsága elenyészően csekély.

Ami pedig az Európai Unió fennmaradását illeti, nincs olyan ország, ahol a kilépés-pártiak lennének többségben. Vagyis még az Unió-kritikusok sem Európa-ellenesek, csak az európai politikai elittel van bajuk.

A kutatási eredmények összegzése azt mutatja, hogy

nincs olyan terület, ahol ne lenne kritikus az elittel szemben az európai lakosság.

Ráadásul nem is kis mértékben, a pozitív véleményeknek majdnem a duplája a negatív.

Címlapkép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke érkezik az uniós testület heti rendes ülésére, amelyen ismerteti az Ukrajna 2026-2027-es finanszírozását támogatni hivatott hitelprogram részleteit Brüsszelben 2026. január 14-én – Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet