Talán soha nem volt még ennyire fontos Békemenet, mint a mostani, amit március 15-ére szerveznek Budapestre. A rendezvényt hatalmas érdeklődés övezi, nem véletlenül. A szervezők szerint a mostani rendezvény különösen nagy jelentőséggel bír a közelgő választások és az egyre fokozódó háborús helyzet árnyékában. Ha ismét több százezren vonulnak utcára a kormány politikája mellett, az egyértelmű üzenet lehet Magyar Péternek és brüsszeli, kijevi szövetségeseinek is. A Tisza Párt elnöke egyébként annyira a Békemenet hatása alá került, hogy megpróbálja létrehozni annak baloldali változatát.
Március 15-én 11 órakor, a budapesti Elvis Presley térről indul el a Békemenet , a tömeg a Kossuth térig fog vonulni, ahol Orbán Viktor mond majd beszédet. A szervezők már 9 órára várják az érdeklődőket.
Orbán Viktor a közösségi oldalán hívta fel a figyelmet a nemzeti ünnep alkalmából szervezett Békemenetre, amelyet a „legnagyobb és legfontosabb” menetnek nevezett. A miniszterelnök bejegyzésében arra biztatott mindenkit, hogy vasárnap csatlakozzon a rendezvényhez, hangsúlyozva: nekünk, magyaroknak együtt kell megmutatnunk, hogy nem lehet bennünket zsarolni.
Több százezres tömeg a Békemeneteken
A szervezők szerint az idei Békemenet erődemonstráció lesz a béke és a nemzeti szuverenitás mellett. Mint mondták, a közelgő választások tétje az, hogy Magyarország a béke útján marad-e, ezért most különösen fontos megmutatni magunkat a kormány mellett. Azt mondták, a rendezvény üzenete, hogy a magyarok nem akarnak háborút, és meg akarják védeni az ország függetlenségét.
Immár hosszú időre nyúlik vissza a Békemenetek története, az elsőt még 2012-ben tartották. A mostani a 12. Békemenet lesz a sorban.
Az eddigi Békemenetek listája:
- 2012. január 21.
- 2012. március 15.
- 2012. október 23.
- 2013. február 5. (A Békemenetet Gyulán tartották)
- 2013. október 23.
- 2014. március 29.
- 2018. március 15.
- 2021. október 23.
- 2022. március 15.
- 2024. június 1.
- 2025. október 23.
A Békemenetek közös vonása, hogy rendre több százezres tömeg vesz részt a megmozdulásokon.
Kiállás a kormány mellett
A 2012 januárjában tartott első meneten mintegy négyszázezren álltak ki a hazai és nemzetközi támadások kereszttüzébe került Orbán-kormány mellett. Ilyen hatalmas tömeg hazánkban addig még soha nem demonstrált regnáló kormány mellett. Ezt követően 2014-ig még öt Békemenetet tartottak, négyet Budapesten, egyet Gyulán. Minden fővárosi rendezvényen több százezren álltak ki a nemzeti kormányért, és tettek hitet hazánk függetlensége és szuverenitása mellett. A menethez csatlakoztak a határainkon túl élő magyarok és a kormány iránti szimpátiájukat kifejezni kívánó lengyelek is.
A 2014-es országgyűlési választások előtt egy héttel szervezett hatodik megmozdulás a szervezők szerint minden idők legnagyobb Békemenete volt, és egészen biztosan hozzájárult a Fidesz második kétharmados győzelméhez.
A három héttel a 2018-as országgyűlési választások előtt megrendezett hetedik Békemenet is csaknem négyszázezer embert mozdított meg. Három és fél év kihagyás után 2021-ben ismét útjára indult a Békemenet. Az október 23-ra meghirdetett eseményen – több százezer résztvevővel – a tizenöt évvel korábbi, gyurcsányi rendőrterrorra is emlékeztek.
A harmadik Békemenet a háború árnyékában
A kilencedik Békemenetet 2022. március 15-én, két héttel az országgyűlési választások előtt szervezték meg. A magyar emberek akkor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ünnepén egyértelmű üzenetet küldtek Brüsszelnek és a magyar baloldalnak: kinyilvánították, hogy nem kívánnak belekeveredni semmilyen háborúba, nem kívánnak sem fegyvereket, sem katonákat küldeni a frontvonalra.
A miniszterelnök beszédében kiemelt szerepe volt az ukrajnai háborúnak.
„Amióta létezik közös magyar nemzeti emlékezet, mindig ugyanazt akartuk: legyen béke, szabadság és egyetértés. Ugyanakkor ez nem maradhat puszta óhaj, mivel a békéhez, a szabadsághoz és az egyetértéshez erőre van szükség”
– mondta Orbán Viktor a Békemenet után.
A tavalyi előtt Békemenetet 2024-ben, az európai parlamenti választások előtt szerveztek, a rendezvényt akkor is az ukrajnai háború árnyékolta be. Azonban a sok százezer résztvevő ismét hitet tett a békepárti politika oldalán. Tavaly október 23-án Magyarország legnagyobb politikai erejének, egész Európa legfontosabb politikai mozgalmának nevezte a Békemenetet Orbán Viktor az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott ünnepi megemlékezésen.
„A Békemenet talán egész Európa legnagyobb nemzeti hazafias mozgalma, amely a liberális korszellem és a brüsszeli elnyomók ellenében képes volt megvédeni a hazáját”
– fogalmazott a miniszterelnök a Kossuth térre érkezett Békemenet 2025 résztvevői előtt.
Magyar Péter és a kleptománia
Az idei Békemenet megtartását február 17-én jelentették be, nem sokkal ezt követően Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke bejelentette a maga baloldali menetét március 15-én 14 órára. Nem ez az első eset, hogy Magyar Péter megpróbálja a Békemenetet koppintani. Feltételezhetően azért, mert még neki is tetszett a kormányártok rendezvénye.
Magyar Péter korábban ugyanis többször is részt vett a Békemeneten, és az első sorokban igyekezett tapsolni Orbán Viktornak.
Emlékezetes: Orbán Viktor tavaly szeptember végén bejelentette, hogy október 23-ára Békemenetet szerveznek Budapesten. Alig telt el néhány óra, Magyar Péter arról írt, hogy nemzeti menetet szervez a fővárosban. A Békemenet azonban már akkor arcon csapta Magyar Péter közvélemény-kutatóit.
Ifjabb Lomnici Zoltán, a CÖF–CÖKA szóvivője korábban elmondta: olyan szeretetközösség az övék, amely bizonyított az utóbbi években. Szerinte nem véletlen, hogy már a Békemenetet is jogi védelem alá kell helyezni, mert tort ül a politikai kleptománia.
„A kis magyar Néró ezt is el akarja lopni. Nevezheti nemzetinek a saját menetét, attól az még egy olcsó politikai trükk lesz azoknak a megtévesztésére, akik elhiszik, hogy bármilyen módon alkalmas lenne a magyar nemzet képviseletére”
– utalt Magyar Péterre a szóvivő.
Címlapkép: A drónnal készült képen a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) Békemenetének résztvevõi vonulnak a Margit hídon 2024. június 1-jén – Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt