Március 14-én nagy létszámban megjelent lengyel hazafiakkal tartott ünnepi rendezvényt a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA). A Bem téri megemlékezésén elhangzott, a napokban dől el, hogy bele tudják-e kényszeríteni Magyarországot az Európa projektbe, amellyel a nemzetek megszűnnek létezni. A magyar szuverenitás védelméről, a magyar–lengyel történelmi szövetségről és a Békemenet jelentőségéről beszéltek a felszólalók.

13 órakor a Katyini mártírok emlékparkjában tartottak megemlékezést és koszorúzást, majd 14 órakor a Bem téren emlékeztek meg, ahol beszédet mondott Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnöke, Orbán Balázs, a Miniszterelnök politikai igazgatója, ifj. Lomnici Zoltán a CÖF-CÖKA elnöki főtanácsadója, Tordai Máté a CÖF-CÖKA külügyi igazgatója, Pawel Czubik lengyel Legfelsőbb Bíróság bírája , Robert Bakiewicz a lengyel Függetlenségi Menet Egyesület elnöke és Lukasz Piebiak, Lengyelország volt igazságügyi miniszterhelyettese.

– Találkozzunk a magyar polgárok innovációján, a Békemeneten, amelyre magunkkal visszük a civil virtust. Holnap megüzenhetjük a brüsszeli bürokratáknak, hogy patriótaként a békét, a nemzetek függetlenségét követeljük – jelentette ki Csizmadia László a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF–CÖKA) Bem téren tartott eseményén.

A CÖF–CÖKA elnöke kiemelte:

„hibás a brüsszeli elit elképzelése, miszerint helytartókat lehet ültetni az európai nemzetek nyakára.”

Szerinte mindannyiunk felelőssége, hogy visszahozzuk a fényt Európába, és megakadályozzuk a civilizációnk pusztulását.

„Védjük meg hazánkat az illegális bevándorlóktól és a gyermekeinket a besorozástól”

– jelentette ki Csizmadia László.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója emlékeztetett:

„a magyar és a lengyel sors összefonódása évszázadokkal az 1848-as forradalom kirobbanása előtt elkezdődött.”

A politikus kiemelte:

„ma is igaz Kossuth Lajos egykori mondása, miszerint a lengyel ügy magyar ügy. Lengyelországban megtörtént pár éve az a forgatókönyv, ami most Magyarországot is fenyegeti. A nemzeti kormányt egy globalista, brüsszelita kormány váltotta fel.”

Orbán Balázs felidézte: hazánkhoz hasonlóan Lengyelországban a globalisták a kampányban a jobbik arcukat mutatták, majd pedig kíméletlenül véghez vittek mindent, amivel a politikai ellenfeleiket vádolták.

– Így fordulhatott elő, hogy Magyarországnak hosszú idő után ismét menedéket kellett nyújtania a nemzetüket szerető lengyeleknek. Ránk, magyarokra mindig számíthatnak – jelentette ki a politikus. Hangsúlyozta, hogy a lengyelek és a magyarok szabadsága nem lehet tárgyalás alapja.

A megemlékezésen Pawel Czubik, a lengyel Legfelsőbb Bíróság bírája elmondta:

„veszély esetén a lengyel és a magyar nemzet mindig a másik segítségére sietett. A magyar és a lengyel nemzet köteléke egyedülálló Európában.”

Az eseményen ifjabb Lomnici Zoltán, a CÖF–CÖKA elnöki főtanácsadója arról beszélt, hogy

„1848-ban a magyarok nem lázadtak, hanem jogokat, szabadságot és alkotmányosságot követeltek.”

Kiemelte:

„ma, amikor a nemzeti kormány és Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt évtizedek legnagyobb szuverenitásvédelmi harcait vívja, eszünkbe kell, hogy jusson Kossuth Lajos mondata, miszerint a haza mindenek előtt. „

A Bem téren tartott megemlékezésen Robert Bakiewicz, a lengyel Függetlenségi Menet Egyesület elnöke aláhúzta:

„a kötelék a nemzeteink között, több mint ezer éve tart. Mindketten értjük az igazságot, miszerint ha az egyik nemzet szabadsága veszélyben van, a másik sem lehet közömbös.”

A politikus leszögezte, ma is komoly fenyegetésekkel állunk szemben, amelyek nem egyenruhába, hanem szépen szóló jelszavakba bújva törnek a nemzetekre.

„A magyar nemzet szuverenitásért folyó harca most is folyik. A napokban dől el, hogy bele tudják-e kényszeríteni Magyarországot azon Európa projektbe, amelynek eredményeként a nemzetek megszűnnek létezni”

– jelentette ki Robert Bakiewicz.

Tordai Máté, a CÖF–CÖKA külügyi igazgatója a megemlékezésen kiemelte: hiába próbálja elhitetni a liberális elit velünk, hogy a magyar és a lengyel nemzet között megbomlott a szövetség.

Elmondta, a legfontosabb kérdés mindkét nemzet életében továbbra is az, hogy a döntések a nemzetállamokon belül, vagy azok felett, egy brüsszeli központból történik.

„A szabadság nem egy adottság, hanem egy megőrzendő, megvédendő érték”

– jelentette ki a külügyi igazgató. Leszögeze: ahogy a márciusi ifjak nem hagyták, hogy megmondják nekik Bécsből, miként éljenek, úgy ma sem szabad hagyni, hogy Brüsszelből határozzák meg a mindennapjainkat.

Az ezeréves lengyel-magyar barátság jegyében a március 15-ei ünnepre hazánkba érkezett kétszázötven lengyel patrióta is részt vesz a holnapi Békemeneten, együtt vonulnak a CÖF-CÖKA szellemi honvédőivel.

Forrás: Civilek.info, Magyar Nemzet

Címlapkép: Civilek.info