A választások után alig másfél héttel az Európai Unió Bírósága elmarasztaló ítéletet hozott a magyar gyermekvédelmi szabályozás ügyében. A luxembourgi testület döntése szerint a kifogásolt törvény több ponton is sérti az uniós jogot, különösen az alapjogokra és a belső piac működésére vonatkozó rendelkezéseket. A bíróság szerint a genderpropaganda médiában és reklámokban való terjesztése nem korlátozható és a pedofil bűncselekményeket elkövetők nyilvántartása is ellentétes az uniós joggal.
Az ítélet értelmében a bíróság úgy látja: a médiában és reklámokban megjelenő, a nemi identitással kapcsolatos tartalmak korlátozása nem egyeztethető össze az uniós szabályokkal. Emellett kifogásolta a pedofil bűncselekményeket elkövetők nyilvántartásának egyes elemeit is, amelyeket szintén ellentétesnek talált az uniós joggal.
Az uniós bíróság közleménye szerint a kereset valamennyi jogalapnál megalapozott.
Brüsszel régóta kifogásolja a magyar álláspontot
Az eljárást még 2021-ben indította az Európai Bizottság, amely szerint a magyar jogszabály több területen is sérti az uniós kötelezettségeket. A bizottság álláspontja alapján a törvény nemcsak az Európai Unió Alapjogi Chartája rendelkezéseivel ellentétes, hanem a szolgáltatások szabad áramlását és az adatvédelmi szabályokat is érinti.
A gyermekvédelmi törvény hatalmas hullámokat vert fel az EU-ban: az Európai Parlament is vitát rendezett róla. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szokatlanul élesen fogalmazott a magyar jogszabályról, azt többször szégyenteljesnek nevezte.
A perhez számos tagállam is csatlakozott, ami jól mutatja az ügy politikai és jogi súlyát az Európai Unióban. A mostani ítélet nyomán Magyarországnak módosítania kell a vitatott rendelkezéseket, ellenkező esetben további eljárás és akár pénzügyi szankciók is következhetnek.
A Kossuth rádióban korábban Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy hatalmas nyomás van Magyarországon a nemzetközi genderhálózat részéről.
„A magyar kormány álláspontja az, hogy elsők a gyermekeink, és ehhez kell mindenkinek alkalmazkodnia, e tekintetben kell egyértelmű jogi helyzetet teremteni”
– mutatott rá.
A bíróság szerint a törvény sérti az uniós jogot, mivel megbélyegzi a szexuális kisebbségekhez tartozókat, mivel kizárólag a nemi identitásuk vagy a szexuális irányultságuk alapján károsnak tekinti őket a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésére.
Címlapkép: Facebook/Magyar Péter