Jóval szűkebb a mozgástér Paks II esetében annál, mint amit egyes politikai vagy publicisztikai megfogalmazások sugallnak. A valódi kérdés nem az, hogyan lehetne kifarolni a beruházásból, hanem az, hogyan lehet azt a lehető legszigorúbb pénzügyi kontroll mellett, a lehető legnagyobb magyar ipari részvétellel, a lehető legnagyobb szuverenitással befejezni.
– A Paks II Atomerőmű kapcsán a legfontosabb kiindulópont az, hogy ma már nem egy elméleti beruházásról, hanem ténylegesen megkezdett, fizikai valósággá vált projektről beszélünk: 2026. február 5-én megtörtént az 5. blokk első betonöntése, amellyel a beruházás a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) terminológiája szerint is az építés alatt álló atomerőművek körébe lépett be. Valójában a mozgástér tehát jóval szűkebb annál, mint amit egyes politikai vagy publicisztikai megfogalmazások sugallnak – mondta el a Magyar Nemzet megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő a leendő új kormány mozgástere kapcsán.
Kifejtette, minden új kormány jogosult a szerződések, a finanszírozási feltételek, a megvalósítás ütemezésének és a költségkontroll mechanizmusainak átvilágítására. Ez normális, sőt indokolt lehet. De egészen más dolog egy ilyen volumenű nemzetstratégiai beruházás pénzügyi és jogi áttekintése, mint annak politikai indíttatású leállítása. A mostani helyzetben a valódi kérdés nem az, hogy van-e még elméleti lehetőség a projekt átütemezésére vagy bizonyos feltételeinek újratárgyalására, hanem az, hogy Magyarország vállalja-e egy félbehagyott nukleáris beruházás súlyos gazdasági, ellátásbiztonsági és hitelességi következményeit. A Reuters tudósítása szerint maga Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője is úgy fogalmazott a választás után, hogy a Paks II fontos és szükséges beruházás, amelynél elsősorban a finanszírozási feltételeket kell megvizsgálni. Ez önmagában is azt mutatja, hogy nem a félbehagyás került napirendre.
Bár elméletben félbemaradhat a beruházás, a gyakorlatban azonban ez lenne a legdrágább és legkárosabb forgatókönyv. A Paks II-höz kapcsolódó eredeti államközi konstrukcióban az orosz fél tízmilliárd eurós hitelkeretet biztosított, a teljes projektköltséget pedig eredetileg 12,5 milliárd euró körül határozták meg.
Egy ilyen beruházás félbehagyása hosszú évekre megrendítené Magyarország beruházói és finanszírozói hitelességét is.
A Paks II műszaki alapja az orosz 3+ generációs VVER-1200 típusú technológia, de a beruházás nemzetközi összefogásban valósul meg, azaz az erőmű többi részének kivitelezésében és a beszállítói láncban számos magyar, amerikai, nyugat-európai – francia, német, osztrák, svéd, svájci és holland – vállalat vesz részt.
Hárfás Zsolt hangsúlyozta, a magyar energiapolitika nem ott tart, hogy kizárólag egyetlen orosz forrásra támaszkodhat az üzemanyag-beszerzésben: 2024-ben az MVM Paksi Atomerőmű és a Framatome hosszú távú szerződést kötött arra, hogy 2028-tól francia nukleáris üzemanyag is érkezzen a paksi VVER-440 blokkokhoz, 2026 áprilisában pedig az MVM Paksi Atomerőmű a Framatome-mal és további európai vállalatokkal új megállapodást írt alá egy teljesen európai VVER-440 üzemanyag fejlesztésének előmozdítására. Emellett az amerikai Westinghouse az engedélyezési folyamatok függvényében 2028-tól szállíthat a paksi VVER-440 típusú reaktorhoz fejlesztett üzemanyagot az egyik paksi reaktor részére.
Ami a további csúszásokat illeti: sajnos ezt kizárni ma sem lehet. Minden nagy európai nukleáris projektet terheltek az elmúlt években pénzügyi, engedélyezési, beszállítói, geopolitikai és szankciós eredetű nehézségek. A bíróság ugyanakkor nem azt mondta ki, hogy Paks II megépítése tilos volna, hanem azt, hogy a bizottság nem vizsgálta kellő mélységgel a közbeszerzési és állami támogatási összefüggéseket.
Azért, mert addig az nem volt brüsszeli „elvárás”, illetve a közbeszerzési aspektusokat korábban már egy külön eljárásban vizsgálták, és azokat rendben találták.
Éppen ezért egy jogi ügy, nem azonos a projekt automatikus leállításával. A jelenlegi helyzet tehát inkább azt jelenti, hogy a következő időszakban megoldandó jogi feladat várható Brüsszelben, nem pedig azt, hogy a beruházás szükségszerűen összeomlik.
Címlapkép: A Paks II. Atomerõmû építési területe 2025. február 5-én. Ezen a napon rendezték a Paks II. Atomerõmû elsõ betonöntési ünnepségét, amellyel megkezdõdött az építési területén a Paksi Atomerõmû 5. blokk reaktorépületének alapozása – Fotó: MTI/Máthé Zoltán