Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint Magyar Péter kijelentései veszélyes precedenst teremthetnek, egy leendő miniszterelnök ugyanis nem szólhat bele konkrét büntetőügyekbe, a végrehajtó hatalomnak függetlennek kell maradnia az ügyészség munkájától. Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint ha Magyar Péter konkrét büntetőügyekbe akar belenyúlni, nyomást gyakorolni a rendőrségre, ügyészségre, az adóhatóságra, akkor a hatósági hatalmat akár személyes bosszúja kielégítésére, az ellenfelei tönkretételére is felhasználhatja.

Amennyiben a végrehajtó hatalom konkrét büntetőügyekben elvárásokat fogalmaz meg, akkor a büntetőjog elveszti semlegességét, és fegyverré válik, amit használni lehet a politikai ellenfelek ellen – hívta fel a figyelmet ifjabb Lomnici Zoltán, miután Magyar Péter világossá tette elvárásait a hatóságok felé, hogy milyen nyomozati cselekményeket hajtsanak végre. A leendő miniszterelnök szombat esti közösségi médiás bejegyzésében felszólította a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetőit, hogy zárolják a „lopott pénzeket”. A legfőbb ügyészt, az országos rendőrfőkapitányt pedig arra, hogy vegyék őrizetbe „a bűnözőket.”

Az alkotmányjogász rámutatott: a 20. századi magyar történelem (1944–1989) tanulsága éppen az, hogy a „nép ellenségei” elleni kampányszerű nyomozások hogyan rombolták szét a jogrendszerbe és a jogbiztonságba vetett bizalmat.

Az alkotmányjogász kifejtette, a magyar jogállamiság követelményeit jelenleg az alaptörvény határozza meg egyértelműen, amelyet az Alkotmánybíróság (AB) következetes gyakorlata értelmez és védelmez. – Az alaptörvény kimondja: a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik, míg a legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője – sorolta, hozzátéve, az Alkotmánybíróság rögzíti, hogy az ügyészség nem önálló hatalmi ág, de teljesen független a többi hatalmi ágtól, különösen a végrehajtó hatalomtól. – Az ügyészség tehát hierarchikus szervezet, ám az egyedi ügyekben hozott döntések nem utasíthatók külső politikai aktorok által – sem formálisan, sem látszólag – fűzte hozzá. Ifjabb Lomnici Zoltán egyúttal megjegyezte, hogy amit Magyar Péter követel, az nem általános politikai programadás, hanem mikroszintű irányítás: konkrét nyomozati lépések, időzítések és politikai célpontok megjelölése.

Arra a kérdésre, hogy egy valódi jogállamban „belefér-e”, hogy politikusok vagy leendő miniszterelnökök ilyen jellegű követeléseket fogalmazzanak meg, az alkotmányjogász úgy vélekedett: nem fér bele, nem elfogadható.

– Egy valódi jogállamban (ahogyan azt az alaptörvény és a nyugati alkotmányos hagyomány értelmezi) a politikusok általános politikát határoznak meg – pl. „erősítsük a korrupcióellenes intézményeket”, „csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez”, „növeljük az ügyészi kapacitást” –, de nem mutathatnak irányt egyedi büntetőügyekben – fejtette ki.

Az alkotmányjogász szerint más országokban sem, így az amerikai, német vagy francia gyakorlatban sem fogadható el, hogy a megválasztott elnök vagy miniszterelnök-jelölt nyilvánosan követelje egy konkrét nyomozás áthelyezését, egy bizonyos házkutatás lefolytatását vagy egy adott személy felelősségre vonását. – Magyar Péter kijelentései ezért jelzésértékűek a jövőbeli kormányzás szándékairól és veszélyes precedenst teremthetnek abból a szempontból, hogy elmérgesedő belső megosztottságot szíthatnak, gyengíthetik a magyar szuverenitást, és külső aktorok (pl. Európai Ügyészség) számára is aránytalanul széles beavatkozási lehetőséget nyithatnak a hazai ügyekbe – vélekedett a szakember.

Milyen jogállam ez?

– Milyen jogállam, milyen fékek és ellensúlyok rendszere az, amelyben egy vezető politikus – nyilvánosan! – elvárásokat fogalmaz meg a hatóságok felé, hogy milyen nyomozati cselekményeket hajtsanak végre? – tette fel a kérdést az ügyre reagálva Nagy Attila Tibor. A politikai elemző szerint Magyar Péter veszélyes fegyvert használ, amikor konkrét büntetőügyekbe próbál beleszólni.

– Ha egy miniszterelnök konkrét büntetőügyekbe akar belenyúlni, nyomást gyakorolni a rendőrségre, ügyészségre, az adóhatóságra, akkor a hatósági hatalmat akár személyes bosszúja kielégítésére, az ellenfelei tönkretételére is felhasználhatja. Te mész a börtönbe, te nem, ha cserébe ezt meg azt megteszel nekem. Nincs ez így jól! – írta.

Nagy Attila Tibor szerint

„egy valódi jogállamban a hatóságok politikamentesen, tisztességes eljárásban, a szakmai szabályok szerint működnek, nem pedig egyik vagy másik politikus elvárása szerint. – Kétlem, hogy a jogász végzettségű Magyar Péter ezzel ne lenne tisztában. Annál rosszabb, hogy ennek ellenére ilyeneket mond”

– tette hozzá, abban reménykedve, hogy ez csak egy kommunikációs fogás akart lenni a leendő miniszterelnök részéről.

Három év alatt sokat nőtt a felfüggesztett tranzakciók száma

Magyar Péter posztja alapján a Magyar Nemzet mekereste a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), hogy valóban zároltak-e „nagy értékű tranzakciókat”, ahogyan azt a Tisza Párt elnöke állította.

Keresték továbbá a jogállamiságért mindig aggódó TASZ-t és a Helsinki Bizottságot, hogy mit gondolnak az ügyről. Válasz egyelőre egyiküktől sem érkezett.

A NAV a 24.hu-nak ugyanakkor reagált. A portál kérdésére azt írták, hogy az adóhatóság a szigorú titokvédelmi szabályok miatt konkrét ügyekre vonatkozóan nem nyilatkozhat és nem oszthat meg részleteket, mert köti a felfedés tilalma, köteles biztosítani, hogy minden esetben titokban maradjon a bejelentés megtörténte és annak tartalma. Általánosságban annyit közöltek, hogy az olyan szolgáltatók, mint például a bankok a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodához (NAV PEI) kötelesek bejelentést tenni, ha „pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény vagy körülmény” merül fel egy-egy tranzakcióval kapcsolatban.

A szolgáltató a bejelentéssel egyidejűleg ezekben az esetekben köteles felfüggeszteni az ügyletet, így például a bankszámlán lévő összeg külföldre utalásának a végrehajtását is. Azt írták, hogy ilyen esetekben az ügylet felfüggesztése maximum hét munkanapig tarthat.

A NAV PEI az értesítés napját követő négy munkanapon belül elvégzi az operatív elemzést. Ez azt jelenti, hogy az iroda munkatársai megvizsgálják az ügyletre vonatkozó adatokat és körülményeket. A PEI a vizsgálatot további három munkanappal meghosszabbíthatja, amennyiben az az információtovábbításhoz szükséges. Azonban a vizsgálatra is szigorú titokszabályok vonatkoznak: az operatív elemzés eredményét a PEI kizárólag az illetékes hatóságoknak továbbíthatja, és nekik is csak a pénzmosás, illetve a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint bűncselekmények felderítésének elősegítése céljából. Összességében a PEI-vizsgálat célja, hogy a bűncselekményből származó vagyon büntetőeljárás keretei között történő biztosítását elősegítse.

A NAV által készített statisztikák szerint az elmúlt években jelentősen nőtt mind a gyanús ügyek bejelentésének, mint az ezek nyomán felfüggesztett tranzakcióknak a száma. 2022-ben még 1063 felfüggesztést rendeltek el, az intézkedések tavalyra megtriplázódtak, hiszen 2025-ben már 3185 ilyen vizsgálat zajlott a NAV irodájában.

Az adóhatóság az idei, ezen belül a választások utáni időszakban lezajlott intézkedésekről nem küldött adatokat.

Nem eladó a Lounge Event Kft.

A Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök a TV2 és a Lounge Event Kft. lehetséges eladásáról is beszélt egy Facebook-videóban szombaton este, az érintettek azonban rögvest cáfoltak. „A TV2-nek nincs tudomása arról, hogy az említett állításnak bármilyen valóságalapja lenne” – ezt közölte szombat este a TV2 sajtóosztálya a Media1 érdeklődésére. „A sajtóban közzétett állításokkal ellentétben a hazai és nemzetközi szakmai elismerésekkel bíró Lounge Event Kft. nincs értékesítés alatt, és ilyen irányú folyamat jelenleg nincs a cégcsoportban.

A megjelent információk valótlanok

– szögezte le a Balásy Gyula nevével fémjelzett Lounge Group arra reagálva, hogy Magyar Péter azt állította, áron alul eladóvá vált a cégcsoport.

Magyar Nemzet

Címlapkép: Facebook/Tisza Párt