Óriási meglepetések is érhetik még a Tisza Párt választóit, ha Magyar Péter komolyan veszi azt a három ígéretét, amely az elszámoltatásról szól. Az első, vagyis az elmúlt tizenhat év szerinte jogtalanul szerzett vagyonainak visszaszerzéséről szóló ígéretbe, már most belesült a leendő miniszterelnök, kiderült ugyanis:

A megállapodások a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. részvételével jöttek létre, összesen nyolc külön szerződés keretében. A legnagyobb tétel egy 2021 áprilisában kötött megállapodás volt, amely nettó 227 millió forintos értéket képviselt. A legutolsó ismert szerződés 2023 szeptemberében született, mintegy 47 millió forint értékben. A dokumentumokban a megrendelések megnevezése jellemzően „egyéb szolgáltatásként” szerepel, amely nem részletezi pontosan a konkrét feladatokat.

Túlárazott szerződések

Mint ismert, Magyar Péter, aki korábban a Diákhitel Központ vezetője volt, régebben elismerte, hogy hivatali ideje alatt több, szerinte túlárazott kommunikációs szerződés került elé a Balásy-cégektől. A most ismert adatok szerint a szerződéses kapcsolat 2018 óta folyamatos, és bár az egyes tételek nagysága változó volt, a teljes keretösszeg így is meghaladta az 1,1 milliárd forintot.

Balásy Gyula bejelentette, hogy cégei egy részét és vagyonának jelentős hányadát felajánlja a magyar államnak, és több számláját is zárolták.

Ügynökök és privatizátorok

Hasonló öngólokat lőhet a Tisza az ügynökakták nyilvánossá tételével is, hiszen számos olyan szereplője is lehet a pártnak, akik vagy közvetlenül, vagy a szüleik révén érintettek lehetnek a kommunista titkosszolgálatokkal való együttműködésben. Különösen érzékenyen érintheti ez azokat, akik az egykori SZDSZ–MSZP-s körökből ugrottak be Magyar Péter követői közé.

Ennél még nagyobb anomáliákat és hitelvesztést okozhat majd Magyar Péter harmadik fogadalma az elszámoltatásról, vagyis a rendszerváltáskörnyéki rablóprivatizációs ügyek feltárása. Kérdés például, hogy milyen lehetősége lesz erre az új kormánynak, milyen jogi gondokkal szembesülhetnek és mekkora apparátus kell ennek végrehajtására. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Magyar Nemzetnek erről azt mondta:

Ezt erősíti az alaptörvényben a jogbiztonság és a visszaható hatály tilalma, amely kizárja az utólagos felelősségre vonást. A történelmi igazságtétel igénye ugyanis az irányadó alkotmánybírósági elvek szerint nem írhatja felül a jogállami garanciákat, és „jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani”. Ez közvetlenül korlátozza egy ilyen elszámoltatási program büntetőjogi lehetőségeit.

Nincs teljes körű feltárás

Az is véleményes, hogy a rablóprivatizációs ügyek feltárása lehet-e teljes körű egyáltalán és mennyiben érinti a mai nagyvállalkozók, az elődök és utódaik körét? Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője szerint teljes körű feltárás nem reális. A privatizáció jelentős része ugyanis a korabeli jogszabályok alapján történt, mellesleg az iratok feltehetően hiányosak, sok gazdasági szereplő többször gazdát cserélt.

A hitelrontás, illetve a jó hírnév sérelmének megítélésénél figyelembe kell venni például az érintett közszereplői státuszát és azt, hogy a közlés közügyek vitatásához kapcsolódik-e. A közügyekkel összefüggő vélemények szélesebb alkotmányos védelmet élveznek, azonban a valótlan tényállítások továbbra sem megengedettek.

Bizalmi válság vagy szelektálás

Az is felvetődhet, hogy mennyiben érintheti a Tisza köré felsorakozó nagyvállalkozókat ez a folyamat, okozhat-e bizalmi válságot a Tisza környezetében? Vagy ezeket kihagyják majd a körből és ez a vizsgálat szintén csak gumicsont lesz-e a sok közül?

Ifj. Lomnici Zoltán szerint jogilag egy ilyen feltárás csak akkor tartható, ha az a törvény előtti egyenlőség alkotmányos követelményének megfelel, amelyet az alaptörvény rögzít, tehát nem lehet szelektív vagy politikailag irányított.