Jelentős energetikai megállapodást kötött a magyar MOL és az ukrán állami Naftogaz: a két vállalat Magyarországon, az ukrán határ közelében hozna létre üzemanyag-tároló kapacitásokat, kifejezetten az ukrán piac ellátásának biztosítására. A projekt célja, hogy Ukrajna stratégiai üzemanyagkészletének egy részét magyar területen, az orosz rakéta- és dróntámadások közvetlen veszélyétől védettebb helyen tárolhassák. Ez már messze túlmutat egy egyszerű üzleti megállapodáson és joggal vet fel súlyos nemzetbiztonsági kérdéseket: magyarországi létesítmény könnyen orosz katonai célponttá válhat.

Deák Dániel politikai elemző Facebook-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a MOL és a Naftogaz szeptember 20-án memorandumot írt alá egy közös energetikai beruházás előkészítéséről. A tervek szerint Magyarországon, az ukrán–magyar határ közelében építenének kőolajtermékek tárolására alkalmas létesítményeket, amelyek az ukrán piac szükségleteit szolgálnák.

A megállapodás tényét a Naftogaz hivatalosan is bejelentette. Az ukrán állami vállalat közleménye szerint a dokumentum a projekt közös kidolgozásáról és lehetséges megvalósításáról szól, vagyis egyelőre nem született végleges beruházási döntés.

Az orosz támadások miatt vinnék biztonságosabb helyre a készleteket

Szerhij Fedorenko, a vállalat ügyvezető vezérigazgatója az ukrán üzemanyag-infrastruktúrát érő folyamatos orosz támadásokkal indokolta az új tárolókapacitások szükségességét.

„Az üzemanyag-ellátási infrastruktúránk elleni folyamatos orosz támadások miatt az egész piac stabilitását szolgálja az ellátási útvonalak diverzifikálása és további tárolókapacitások kiépítése a támadások által nem sújtott területeken kívül. A közös projekt megvalósítása hosszú távon nemcsak az ukrán fogyasztók számára biztosítja az üzemanyag-ellátás megbízhatóságát, hanem elősegíti az Ukrajna és Magyarország között a határon átnyúló energetikai infrastruktúra kölcsönösen előnyös fejlesztését is” – írta Szerhij Fedorenko, a Naftohaz ügyvivő igazgatója.

A Kyiv Post értelmezése szerint a projekt célja, hogy

az ukrán stratégiai üzemanyagkészletek egy része az orosz légicsapásoktól védettebb helyre kerüljön, és ezzel garantálják az ukrán belföldi ellátás biztonságát.

Deák Dániel szerint ugyanakkor a megállapodás politikai szempontból is figyelemre méltó, különösen a magyar–ukrán kapcsolatok elmúlt hónapjainak fényében. Az elemző emlékeztetett arra, hogy tavasszal még komoly konfliktus alakult ki Budapest és Kijev között a Barátság kőolajvezeték leállása miatt, Magyarország pedig akkor az Ukrajnába irányuló gázszállítás fokozatos leállítását is kilátásba helyezte.

Ehhez képest az elemző szerint most olyan együttműködés körvonalazódik, amelynek keretében

magyarországi infrastruktúra biztosíthatná az ukrán üzemanyag-ellátás egyik stratégiai tartalékát.

A memorandumot a Kárpáti Nyolcak (C8) formátum első csúcstalálkozóján írták alá. Az új együttműködés tagjai Ukrajna, Magyarország, Románia, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Ausztria és Szerbia, és a tervek szerint az országok biztonság- és energiapolitikai kérdésekben is együttműködnek majd.

A mostani MOL–Naftogaz-megállapodás ennek az együttműködésnek az egyik első kézzelfogható energetikai projektje lehet. A beruházás pontos helyszíne, mérete, költsége és megvalósításának időpontja ugyanakkor egyelőre nem ismert.

Ukrajna biztonságát Magyarország biztonságának kockáztatásával védenék?

A megállapodás legsúlyosabb kérdése nem is gazdasági, hanem biztonsági. Az ukrán fél saját közlése szerint azért akarja Magyarország területére menekíteni stratégiai üzemanyagkészleteinek egy részét, mert az ukrajnai energetikai infrastruktúrát folyamatos orosz rakéta- és dróntámadások érik. Vagyis olyan, egy háborúban álló ország ellátása szempontjából stratégiai jelentőségű infrastruktúrát telepítenének magyar földre, amelyet éppen a háborús támadások elől hoznának át a határon.

Magyarország biztonsága nem lehet az ára annak, hogy az ukrán stratégiai készleteket kivonják az orosz támadások hatóköréből.

A memorandum egyelőre csak a projekt közös kidolgozásáról és lehetséges megvalósításáról szól, ezért éppen most lenne szükség világos válaszokra arra, milyen katonai, nemzetbiztonsági és külpolitikai kockázatokkal számoltak a döntés előkészítői.

Címlapkép: depositphotos.com