Számos tanár felháborodott azon, hogy októberben a korábbihoz képest kisebb fizetést kaptak. Több nap hallgatás után Lannert Judit oktatási miniszter a Fideszt támadva próbálta elterelni a figyelmet.
Hazugsággal vádolja az ellenzéket Lannert Judit a tanárbérek kapcsán, az oktatási miniszter a közösségi oldalán megosztott bejegyzésben azt állította, hogy a teljesítményértékelési rendszer (TÉR) felfüggesztése miatt nem csökkent a pedagógusok fizetése. A teljesítményértékelési rendszerre elkülönített 33 milliárd forint kapcsán azt állította a tárcavezető, hogy ezt az összeget a Fidesz-KDNP kormánya soha nem biztosította a pedagógusok számára.
Majd a szokásos toposzokat elismételve azzal vádolta a Fideszt, hogy az elmúlt tizenhat év kormányzása során pedagógusok tömegei hagyták el a pályát.
Az alacsonyabb bérek kapcsán háborgó tanároknak több nap hallgatás után azt üzente Lannert, hogyha valaki szeptemberben mégis kevesebbet kapott kézhez, mint augusztusban, annak az az oka, hogy a nyári szabadság idejére járó távolléti díjba a korábbi többlettanításért kapott óradíj is beleszámít. Állítása szerint
sem az alapilletmény, sem a korábban megállapított TÉR-emelés nem csökkent.
Háborognak a pedagógusok
Számos pedagógus panaszkodott a közösségi médiában, miután kézhez kapták az október elején esedékes fizetésüket. Többen ugyanis azt tapasztalták, hogy az előző havinál kevesebb pénz érkezett a számlájukra. Egy gimnáziumi tanár például 15 ezer forinttal kapott kevesebbet mint szeptemberben, míg egy 35 éve pályán lévő gyógypedagógus harmincezer forintos visszaesésről írt. Utóbbi a csökkenést a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének (TÉR) megszüntetésével hozta összefüggésbe.
Béremelés helyett fizetéscsökkentés – Nem ezt ígérték a tanároknak
Egy pedagógus szerint azért mutatkozott különbség, mert augusztusra még a magasabb távolléti díjat kapták, szeptemberre pedig csak „sima” bért. Egy másik hozzászóló azt írta, hogy a szeptemberben teljesített túlórák még nem kerültek bele az aktuális kifizetésbe. Olyan beszámoló is megjelent, amely szerint a Dél-pesti Tankerületi Központnál több pedagógus bizonyos pótlékai maradtak el, amelyeket „állítólag később fizetnek ki”.
Elvették a teljesítményalapú béremelést
A Tisza Párt választási programjában kiemelte szerepet szánt az oktatás kérdésének, arról nemzetstratégiai ágazatként vélekedtek. Emellett a választási programban, valamint azon kívül is többször értekeztek arról, hogy kormányra kerülve önálló Oktatási Minisztériumot hoznak létre. A kormányváltás óta eltelt közel öt hónap viszont azt mutatja, hogy kevés értelme volt a tárca életre hívásának.
A választási program fő vállalási között olyan általános ígéretek is szerepeltek, mint a pedagógusok megbecsülése. Kérdés, hogy ezzel miképpen egyeztethető össze az, hogy a Tisza-kormány éppen az iskolakezdéssel egy időben vezette ki a pedagógusok teljesítményalapú béremelését.
Működött a rendszer
A pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét 2024. szeptember elsejétől vezette be az Orbán-kormány. A rendszer lényege az volt, azok a pedagógusok, akik többet foglalkoznak a gyerekekkel, innovatívabb módszerekkel tanítanak, továbbképzik magukat vagy az órán kívül is segítik a diákokat, magasabb elismerést kaphassanak. Az illetékes minisztérium 2025. őszén kikérte a tanárok véleményét a rendszerről. A kérdőívet több mint 15 ezer pedagógus töltötte ki.
A felmérés egyik központi kérdése arra irányult, mennyire ösztönzi a pedagógusokat, ha rendszeres visszajelzést kapnak munkájukról.
A válaszadók 72 százaléka közepesen vagy teljes mértékben egyetértett azzal az állítással, hogy a folyamatos visszajelzés segíti szakmai fejlődésüket. Ez a tárca szerint arra utal, hogy a tanárok túlnyomó többsége fontosnak tartja a strukturált és következetes értékelési gyakorlatot.
A 2024/2025-ös tanév elején minden pedagógusnak egyéni teljesítménycélokat határoztak meg az iskolaigazgatók. A tanárok 64 százaléka ezeket teljes mértékben korrektnek ítélte meg, további 30 százalék pedig elfogadhatónak tartotta. Mindössze 5,5 százalék érezte úgy, hogy a számára kitűzött célok nem voltak elfogadhatók.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter – Fotó: MTI/Balogh Zoltán