Az áprilisi kormányváltás óta emelkedni kezdett a munkanélküliség, különösen a fiatalok körében. Annak pedig pusztító hatása lehet, ha egyre több fiatal marad állás nélkül. Például az, hogy míg eddig zömében a 30–40 évesek vándoroltak külföldre, addig most már sok 20–25 éves is a határokon túl keres megélhetést.
Az Orbán-kormány 2010-ben azt ígérte, hogy egymillió új munkahelyet teremt, és ezt a vállalását teljesítette is. Ehhez igazította hozzá az adórendszert, ezért tett jelentős lépéseket a beruházások megszerzéséért. Emellett jelentős támogatási programokat indított annak érdekében, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások megerősödhessenek. Mindez olyan tartósnak bizonyult, hogy még a koronavírus-járvány sem hozta el a tömeges elbocsátások időszakát. Ezzel kevés ország büszkélkedhetett, Magyarország viszont igen. Az áprilisi kormányváltás után azonban úgy tűnik, valami megtört: hónapok óta azt mutatják a statisztikák, hogy romlik a helyzet a munkaerőpiacon.
Munkanélküliség: borús jövőkép
– A munkanélküliségi ráta három hónap alatt 0,4 százalékpontot romlott, 4,3 százalékról 4,7 százalékra. Ha ezt a trendet egy évre vetítjük ki, az 1,6 százalékpontos emelkedés, ami csaknem plusz 80 ezer munkanélkülit jelentene – mondta a Magyar Nemzetnek Sebestyén Géza. Az egyetemi docens jelezte: a folyamatnak vannak nemzetközi okai, így az, hogy jelentősen emelkedtek a világpiaci olajárak és az európai gázárak, miközben kereskedelmi és vámháborúk nehezítik a világgazdaság helyzetét.
Hazai szempontból ezt tetézi, hogy az új kormányzat a régivel szemben nem tompítja, hanem a lakosságra engedi ezeket a sokkokat. Az egyetemi docens példaként a védett árak kivezetését említette meg. Egy ilyen helyzetben nem meglepő, hogy a beruházások drámai módon zuhantak – a második negyedévben 9,1 százalékkal.
Ha mindez nem lenne elég, több gazdasági ágazatban a visszaesés jelei mutatkoznak, ilyen például az építőipar és a turizmus. Sebestyén Géza szerint az építőipari visszaesés brutális: júliusban a termelés éves alapon 12,2, az előző hónaphoz képest, kiigazítva 4,6 százalékkal csökkent. Az új szerződések mennyisége 24,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezzel egy időben a turizmusban augusztusban 5,8 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma. Ezen belül a külföldiek vendégéjszakái 9,3 százalékkal estek vissza, azaz a gyengébb teljesítmény mögött belföldi és külföldi okok is voltak. – A sokak által ünnepelt erős forint pont akkor jött el, amikor a turizmusban a legnagyobb kárt okozhatta. A drága magyar fizetőeszköz az exportunkat is visszavetette, miközben lökést adott az importnak.
A fiatal generáció a rosszabb gazdasági környezet első áldozata
– A fiatalok munkanélküliségi rátája drámai mértékben, mintegy harmadával növekedett április óta. A mutató 12,1 százalékon állt a kormányváltáskor, ami uniós szinten kifejezetten jó adatnak számított – idézte fel az egyetemi docens, ezután pedig részletes okfejtésbe kezdett. Felidézte, hogy három hónappal később már 16,5 százalék volt az érték, amit évesítve 17,6 százalékos többlet-munkanélküliséget jelentene. A romlás mögött a már említett kedvezőtlen gazdasági folyamatok állnak.
A napi valóság pedig nagyon gyorsan megérkezik: ha ugyanis egy cégnek pesszimista várakozásai vannak, akkor első körben nem vesz fel gyakornokokat, kezdőket. E két kategória pedig jellemzően fiatalokat jelent. Így ez a generáció az, amely a rosszabb gazdasági környezet első áldozata.
Sebestyén Géza több szempontból is nagyon aggasztónak nevezte a helyzetet. Hosszú távon rossz hír ez a fiataloknak, hiszen számos kutatás kimutatta, hogy esetükben a munkanélküliség hatása hosszú távon is érezhető. Egy 2017-es szakmai cikk például arra mutatott rá, hogy a munkaerőpiacon töltött első nyolc évben minden további munka nélküli nap átlagosan fél nappal növelte a következő 16 év munkanélküliségét.
Fotó: depositphotos.com