Információs rendszer vagy adat megsértése vagy annak kísérlete alapozhatja meg Magyar Péter esetében a büntetőjogi felelősséget.
Egy okostelefon esetében a készülék értékes, szenzitív adatainak, információinak, felvételeinek törlése vagy megszerzése vagy az erre irányuló szándék nem pusztán lopást, rablást vagy esetleg rongálást alapozhat meg: az információs rendszer vagy adat megsértése vagy annak kísérlete alapozhatja meg Magyar Péter esetében a büntetőjogi felelősséget.
2026. október 7-én a Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Magyar Péter miniszterelnököt a 2024. június 21-i Ötkert-incidens miatt. A gyanú szerint egy őt videózó férfi kezéből kivette a mobiltelefont, zsebre tette, nem adta vissza, majd a Dunába dobta. A készüléket később kiemelték, és működőképes maradt.
Az eljárás eredetileg rongálás és garázdaság gyanújával indult, az ügyészség később kisebb értékre elkövetett lopás vétségére minősítette át. A miniszterelnök nem ismerte el a bűncselekményt.
A fejlemény azért fordulat, mert hivatalban lévő kormányfőt először hallgatnak ki klasszikus vagyon elleni ügyben gyanúsítottként. A jogi kérdés azonban ennél mélyebb: mi a helyes minősítése annak, ha valaki a más telefonján lévő értékes felvételeket törli, megszerzi vagy véglegesen elvonja?
A magyar büntetőjog a digitális tartalom védelmét elsősorban az információs bűncselekmények szabályozásával oldja meg. A Büntető Törvénykönyv 423. § (2) bekezdése szerint bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz.
Egy okostelefon, kamera vagy memóriakártya információs rendszernek minősül, és a rajta tárolt fotók, videók adatnak számítanak. (SORBÁN Kinga: Vírusok és zombik a büntetőjogban – Az információs rendszer és adatok megsértésének büntető anyagi és eljárásjogi kérdései, In Medias Res, 2018/2, 372. ) A felvételek törlése, megsemmisítése, formázása, felülírása vagy jogosulatlan kimásolása – illetve az erre irányuló szándék – pontosan ezt a tényállást valósítja meg, és
ha a felvételeknek kereskedelmi értéke van, valamint jelentős érdeksérelmet okoznak, a büntetési tétel egy évtől öt évig terjedhet.
Ezzel szemben a rongálás a fizikai tárgyak megsemmisítését bünteti, így tiszta adattörlés esetén a speciális információs bűncselekmény az irányadó.
Ha az elkövető magát a telefont is elviszi, a helyzet összetettebbé válik, mivel a lopás idegen dolog jogtalan eltulajdonítás céljából történő elvételét bünteti.
A telefon fizikai dolog, de értéke nagyrészt a benne tárolt adatokban rejlik, így ha a szándék a belső tartalom feletti uralom megszerzésére irányul, az alátámaszthatja az egész készülékre vonatkozó jogtalan eltulajdonítási célt. A bírói gyakorlat szerint ráadásul rablást követ el, aki az elvett telefont visszakövetelő sértettet erőszakkal tart vissza.
Ugyanakkor, ha a kontroll csak átmeneti és a cél kizárólag a tartalom törlése, a teljes eltulajdonítási szándék kevésbé valószínű, bár a magyar gyakorlat szigorúbb lehet, ha a cselekmény a tartalom végleges elvonására irányul. Ezekben az esetekben a lopás és az információs rendszer megsértése halmazatban is felmerülhet.
Az ügyészség jelenlegi minősítése a lopás, de több jogász szerint hiányozhat a tartós eltulajdonítási szándék, így inkább a rongálás vagy a kényszerítés jöhetne szóba, míg a helyes szakmai megközelítés a specialitás elvére épül, amely szerint a 423. § a központi tényállás, ha a cselekmény lényege a felvételek törlése.
A tiltott adatszerzés is felmerülhet, ha a felvételeket titkos módszerrel szerezték meg.
Az Alkotmánybíróság emellett erős védelmet biztosít a kommunikációs adatoknak mint a magánszféra részének, ami közvetve erősíti azt az értelmezést, hogy a telefon belső tartalma a tulajdonjog lényeges eleme, az európai összehasonlításban pedig a német gyakorlat is szigorú eltulajdonítási szándékot követel meg a lopásnál, míg az adatok törlését az adat elleni tényállások alá vonja.
A kihallgatás valódi jogi fordulatot akkor hozhat, ha a bíróság a felvételek törlését vagy elvonását a Btk. 423. § szerint értékeli, és azt a lopással vagy rablással összefüggésben vizsgálja.
Az információs rendszer vagy adat megsértése bűntett, súlyosabb büntetési tétellel, mint a kisebb értékre elkövetett lopás vétsége. Jelentős érdeksérelem esetén a büntetési keret még magasabb. Ez a minősítés a mandátum és a miniszterelnöki tisztség szempontjából is relevánsabb lehet, mint a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vagy esetleg a rongálás.
Egy okostelefon esetében a készülék tartalmának a megszerzése vagy törlése, megsemmisítse – és az erre irányuló szándék – nem csupán rongálás, hanem az információs rendszer és az adatok sérelme, amely a tartalom feletti jogosulatlan uralmat bünteti a jog függetlenül attól, hogy a készüléket végül visszaadják vagy megsemmisítik, a végleges minősítés pedig a bizonyított szándékon és a kár mértékén múlik.
A Btk. 423. § (1) Aki információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki
a) az információs rendszer működését jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve akadályozza, vagy
b) információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős számú információs rendszert érint, vagy jelentős érdeksérelmet okoz.
Információs rendszer vagy adat megsértése vagy annak kísérlete alapozhatja meg Magyar Péter esetében a büntetőjogi felelősség – Fotó: Facebook/Magyar Péter