A budapesti Bem téren tartja idén az október 23-i rendezvényét a Fidesz. A megemlékezésen beszédet mond Áder János volt köztársasági elnök, Schmidt Mária történészprofesszor, valamint Bóka János, a párt parlamenti frakcióvezetője.
Megkezdődött a Fidesz október 23-i rendezvénye budapesti Bem József téren. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulóján meghirdetett, Szabad Magyarországot! nevet viselő megemlékezés résztvevőit Szűcs Gábor országgyűlési képviselő köszöntötte. Mint mondta, felelősek a hazájukért, amiért az ’56-os hősök életüket adták.
Szűcs Gábor első felszólalóként hangsúlyozta:
„Ma ott tartunk, hogy ismét vissza kell szereznünk a szabadságunkat. 70 éve az ’56-os hősök egy olyan rendszer ellen küzdöttek, amely az ÁVH-n keresztül tartotta rettegésben a lakosságot, most ugyanezzel találjuk szemben magunkat. A régi ÁVH rendeltetése a politikai ellenfelek kiiktatása és az egypártrendszer megszilárdítása volt, ettől a rendkívül magasztos céltól az új ÁVH sem tér el, de ellenzéki politikusként nem félek.”
A Fidesz politikusa így folytatta: „Április 12-én volt egy reprezentatív közvélemény-kutatás, ami alapján közel 2,5 millióan vagyunk. Isten tartsa meg jó szokásunkat és tartson meg minket legalább ilyen számban. Mit kérünk még tőle? Bátorságot, mert ha a 15 éves Mansfeld Péter szembe mert szállni Hruscsov tankjaival, akkor nehogy már mi ne merjünk ezeknek ellenállni. ’56 népe vagyunk, ami felelősséggel is felruház minket, felelősek vagyunk a hazánkért, a szabad Magyarországért.”
Az 56 Lángja Alapítvány által meghirdetett zászlómenet résztvevői a Műegyetem rakpartól indultak el a Bem József tér felé, ahol csatlakoztak a Fidesz rendezvényéhez.
A megemlékezés kezdetén Hankó Balázs, az NKA-ügy miatt letartóztatásban lévő fideszes országgyűlési képviselő felesége, Hankóné Hrágyel Zsuzsanna állt színpadra, aki felolvasta politikus levelét, amit az ünnepségre írt. Hankó a levélben rögzítette:
„azért lettek politikai foglyok, mert kiálltak a keresztény nemzeti értékekért, de a börtönben sem adja fel a harcot.”
Megfogalmazása szerint a globalizmus kitartottjaival állnak szemben, akik nemet mondanak a hagyományokra, a nemzetre és a szuverenitásra. A levélben Hankó kiemelte, hogy azok irányítják ma a kultúrát, akik a feljelentést tették.
„Ne féljetek!”
– üzente Hankó.
Áder János: Alig volt olyan magyar család, amelynek egy tagját ne hurcolták volna meg
Áder János az ünnepi beszédében felidézte az 1956-os forradalom egyik jelmondatát:
„Egy nép azt mondta, elég volt!”
Ezt követően az ötvenes évek magyar viszonyairól beszélt.
„Elég volt a kétszázezer főre bővített Néphadseregből, a harmadik világháborús készülődésből, a korlátlan hatalmú ÁVH-ból, a csengőfrászból, a viccmesélésért kiszabott büntetésből, az embertelen fogvatartási körülményekből, a kínzásokból, kivégzésekből, az Andrássy út 60-ból. Egy vicc elmesélésének valóban lehettek véresen komoly következményei. Sztálin halála után a nemzetközi munkásosztályt ért gyásszal kapcsolatos bűncselekmény miatt – jól hallották –, 219 embert vettek őrizetbe. Közülük 78-an még egy év múlva is börtönben voltak. Miből lett elege a magyar embereknek? Elég volt az országot megnyomorító háborús jóvátételből, a jegyrendszerből, a kisajátításból, államosításból. Elég volt a vas- és acél országát erőltető délibábokból. Elég volt a kuláktalanításból.”
A koncepciós eljárások működését egy 1950-es szigorúan bizalmas jelentéssel szemléltette, amelyben a megyei bíróság elnöke az Igazságügyi Minisztérium kérésére még a tárgyalás előtt garantálta a halálos ítéletet és annak aznapi végrehajtását. Áder kijelentette, hogy ebből lett elege a magyar embereknek 1956-ban. Majd felidézte, hogy alig volt olyan magyar család, amelynek egy tagját ne hurcolták volna meg.
„Elég volt a koncepciós perekből, az internálásokból, a kényszermunkatáborokból. Elég volt a kitelepítésekből. A lopakodó diktatúra már korában megmutatta, mire számíthatnak a magyarok, ha a kommunisták kizárólagos hatalomra tesznek szert. Kovács Béla elhurcolása, Nagy Ferenc megzsarolása, lemondása, Tildy Zoltán lemondásra kényszerítése, az első koncepciós perek, kékcédulás választások a legfontosabb mérföldkövek. 1948 után az ÁVH létszámát 80 ezer főre duzzasztották. 40 ezer besúgót foglalkoztattak. Közel 1,3 millió embert tartottak nyilván megbízhatatlanként”
– sorolta a volt államfő, hozzátéve: közel 500 embert végeztek ki. Azoknak a számát, akik a kínzások következtében, vagy a munkatáborokban haltak meg, máig nem tudják pontosan.
Áder János így folytatta: „Elég volt a nemzeti jelképek meggyalázásból, a magyar kultúra és hagyományok szétveréséből, a cenzúrából, az egyházüldözésből, a jól működő társadalmi szervezetek szétveréséből.”
„Ha egy szóval kellene arra a kérdésre válaszolni, hogy miből lett elege az embereknek: a hazugságból. Demokrácia helyett diktatúra. Szabadság helyett szolgaság. Gyarapodás helyett szegénység. Jólét helyett jegyrendszer. Társadalmi egyenlőség helyett új nómenklatúra. Terror, elnyomás, zsarnokság az élet minden területén, de legfőképp hazugság
– húzta alá Áder János.
Áder kitért arra is, hogy az 1956-os megemlékezések két napra koncentrálnak, október 23-ra és november 4-re, és kevesebb figyelem jut a több napnak. Leszögezte, hogy a kommunista párt semmit nem vett észre abból, ami egy nap alatt történt Magyarországon. A korábbi köztársasági elnök rámutatott, hogy a hatalom megtartása érdekében 5 szovjet hadosztályt, 32 ezer katonát és 1130 harckocsit mozgósítottak a felkelés elfojtására.
„Egyetlen nap elég volt, hogy a megalázott polgárokból tüntetők, a békés tüntetőkből felkelők, a felkelőkből forradalmárok, a forradalmárokból pedig szabadságharcosok legyenek”
– tette hozzá.
Áder a beszédében részletesen ismertette az október 23-a és november 4-e közötti napok eseményeit. Többek között felidézte a hetven halottak követelő október 25-i Kossuth téri ÁVH-sortüzet, valamint az október 26-i vidéki mészárlásokat. Ezután a volt államfő úgy vélekedett, hogy 1956. október 23-a a világ minden országában a szabadság jelképévé vált. Kiemelte, hogy évekkel 1956 után John F. Kennedy, egykori amerikai elnök is tisztelettel adózott a magyar forradalom emléke előtt.
Bóka János: Szabad országban nem akarják felszámolni az ellenzéket
Bóka János a beszédében felidézte, hogy hetven éve a szabadság vágya hozta a fiatalokat a Bem szoborhoz, ezért vannak most ők is itt. A Fidesz frakcióvezetője elmondta, hogy üzenni akarnak a jövőnek:
„ne feledjék, milyen nagy dolog a szabadság.”
Bóka arról beszélt, hogy az önkényt a magyarok jól ismerik, és fel is ismerik. Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét idézve arra emlékeztetett, hogy ahol zsarnokság van, ott az élet minden területét áthatja, a bírói ítéletektől a tapsoló tenyereken át egészen az óvodákig. Mint fogalmazott,
„a parlamentből és a kínpadból is lehet színpad.”
Ezt követően azt a kérdést tette fel, hogy vajon a szabadságot is képesek vagyunk-e ugyanilyen egyértelműen felismerni. Arra szólította fel a jelenlévőket, hogy a forradalom hősei iránti tiszteletből gondolkodjanak el azon, mit jelent valójában szabadnak lenni. Figyelmeztetett, hogy nem szabad hagyni, hogy a zsarnokság határozza meg a szabadság jelentését, mert aki ezt eltűri, maga is a rendszer részévé válik, szem lesz a láncban.
Megjegyezte, hogy az önkényt ismerik és felismerik, majd azt javasolta, hogy tegyék fel a kérdést: mit jelent valójában szabadnak lenni? Majd azt tanácsolta, hogy ne hagyják azt, hogy a zsarnokság mondja meg, hogy mit jelent szabadnak lenni.
„Meg akarunk maradni magyaroknak, a szabadság nemzetének”
– szögezte le.
Mint mondta, a forradalom dicsőséges két hete megmutatta, hogy a magyar nemzet erős kötelék és csak magyarként lehetünk szabadok. Bóka szerint a történelem azt tanítja, hogy a szabadságunkért mindig meg kellett harcolnunk, ahogy most is.
Bóka szerint a szabadság ellenségei mindig is rejtőzködtek, ahogyan 1956-ban is tették. Valódi szándékaikat elfedték, idegen birodalmak és eszmék mögé bújtak, miközben felszabadítóként tüntették fel magukat. Állítása szerint a szabadság mai ellenségei ugyanezt teszik, és gúnyt űznek magából a szabadságból. Párhuzamot vont a kommunista rendszer és napjaink politikai viszonyai között is. Felidézte, hogy a kommunisták Szabad Népnek nevezték a lapjukat, majd a Kontrollra (Magyar Péter öccsének lapja) utalva megjegyezte, hogy ahol nincs szabadság, ott csak kontroll van.
Bóka úgy vélekedett, hogy hetven évvel ezelőtt és most is gúnyt űznek a szabadságból. Ugyanis most azt mondják, hogy jobb egy birodalom alattvalójaként élni, mint hazánk polgáraként. Emellett azt mondják, hogy a múlt teher, a hit béklyó, a család kolonc, a tulajdon pedig bűn.
„Pont, mint a kommunisták, akikkel szemben hetven éve fellázadtak a magyarok”
– jelentette ki Bóka.
„A szabadságot és hazánk függetlenségét ma is meg kell védenünk. Nem fogja megtenni más hatalom és Brüsszel sem”
– tette hozzá a frakcióvezető, aki ócska komédiának nevezte a Tisza Párt részvételével zajló parlamenti emlékülést, amelyen részt vett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is.
„Meg tudunk maradni függetlennek, szabadnak és magyarnak”
– fogalmazott az ellenzéki politikus.
Beszédét azzal zárta, hogy küzdelmes évek. kutyanehéz évek állnak Magyarország előtt, de összefogással sikerrel vehetik az akadályokat. Mint mondta, a jelenlévők számíthatnak egymásra, Magyarország pedig számíthat rájuk. Építsük együtt a szabadság köreit, emeljük együtt magasra a lobogónkat! Isten óvja Magyarországot! – zárta beszédét.
Schmidt Mária: Minden magyar egyet akart
Schmidt Mária történészprofesszor a megemlékezésen arról beszélt, hogy október 23-án egyre többen értették meg, hogy nemzeti közösségünk puszta túlélése a tét. Nincs mire vagy kire várni, hanem a saját kezükbe kell venni a sorsukat.
Mint mondta, korábban soha nem tapasztalt ellenállás szerveződött a megszálló szovjetek és kiszolgálóik ellen, mert arra akarták kényszeríteni a magyar embereket, hogy tagadjanak meg minden közösséget azzal, amit örököltek.
„Mindenki tudta, hogy a kommunista rendszer fenntartása csak állandósult terrorral biztosítható. Így telt el egy egész évtized, azonban 1956. október 23-án egy emberként szakadt ki a magára talált nemzetből: elég volt”
– mondta Schmidt Mária.
Kiemelte, hogy egységbe forrt a nép, minden magyar egyet akart: független Magyarországot, a szovjet megszállók eltakarodását, valamint szabad választásokat. A történészprofesszor, hogy sokat tanult a szabadságharc két hetéről az olyan forradalmároktól, mint Wittner Mária és mások, akik mind megjárták a börtönt.
A Fidesz-KDNP távol marad a parlamenti emléküléstől
A Fidesz képviselői ugyanakkor nem vesznek részt az Országgyűlés pénteki ünnepi emlékülésén. Az ellenzéki párt közleményében azzal indokolta döntését, hogy nem kíván együtt ünnepelni Magyar Péter miniszterelnökkel, Baka András államfővel, valamint Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
„Nem tudjuk 1956-ot ünnepelni a forradalmárok hóhérait védő bíróval, Baka Andrással, sem pedig a hazánk függetlensége és önállósága ellen dolgozó Ursula von der Leyennel”
– írták.
A KDNP szintén távol marad a parlamenti rendezvénytől, helyette a Fidesz Bem téri ünnepségén vesz részt.
Orbán Viktor korábbi miniszterelnök ezúttal nem mond beszédet a Fidesz megemlékezésén. A pártelnök korábban maga is jelezte, hogy október 23-án még nem kíván felszólalni, és majd egy későbbi Békemeneten szól a támogatóihoz.
A CÖF-CÖKA, mint a Békemenetek rendezője, ezúttal nem tartotta időszerűnek a Békemenet összehívását, viszont szervezetten részt vesz a Fidesz-KDNP Bem téri megemlékezéséhez, és csatlakozásra buzdította a szabadságszerető magyarokat.
Cikkünk folyamatosan frissül…
Magyar Nemzet, Origo, Index, Civilek.info
Címlapkép: A Fidesz október 23-i ünnepsége a Bem téren – Fotó: Civilek.info