A koronavírus-járvány hullámai alatt megnőtt az internetes abúzusok száma, az unión belüli gyermekáldozatok hatvan százaléka szexuális célú emberkereskedelembe kerül – hangzott el egy napokban megrendezett konferencián. A szakemberek arról is beszéltek, hogy a felderítés egyre nehezebb feladat elé állítja a bűnüldözőket – számolt be az eseményről a Magyar Hírlap.
A 18 év alatti gyermekek szexuális és egyéb célú kizsákmányolása nem új jelenség, a kibertérben történő megjelenése és felerősödése azonban az utóbbi években bekövetkezett digitális robbanás egyik fájó mellékhatása, a jelenség pedig a koronavírus-járvány alatt még inkább felerősödött – közölte Huszár Julianna, a Legfőbb Ügyészség Kiemelt Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztályának ügyésze a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által rendezett A média hatása a gyermekekre és fiatalokra konferencián.
A szakember hozzátette: a bűnözők gyermekáldozataikat azért hálózzák be, hogy prostitúcióra, koldulásra, kényszermunkára kényszerítve, más szexuális kizsákmányolás révén, vagy bűncselekményekhez, szerveik kivétele folytán szerezzenek belőlük hasznot. Ami döbbenetes, hogy a gyerekek az emberkereskedelem áldozatainak mintegy negyedét adják az Európai Unióban.
Sajnálatosan sok esetben saját szüleik adják el a gyermekeiket. Érdekes, de a probléma nem csak a szegény gyermekeket érinti, a bűnözők lényegében bárkit behálózhatnak. Az előadó 2013 és 2018 közötti adatok alapján közölte: a gyermekáldozatok 78 százaléka leány, ami pedig külön aggasztó és elgondolkodtató, hogy a gyermekáldozatok háromnegyede uniós állampolgár. Az EU-n belüli gyermekáldozatok hatvan százaléka szexuális célú emberkereskedelem áldozatává válik.
A bűnözői körök tudják, hogy a gyerekek a legkiszolgáltatottabb potenciális áldozatok, akik ráadásul nem mernek a hatóságokhoz fordulni. Az elkövetők rendkívül jól ismerik azokat a fórumokat, amelyeket a fiatalok használnak. Tudják, hogyan férkőzzenek a gyermekek bizalmába, miként hálózzák be, majd hogyan félemlítsék meg és használják ki őket – magyarázta Huszár Julianna. Közölte, egyre nehezedik az esetek felderítése, hiszen az interneten gyakran elég egy álprofil, nincs szükség személyes adatok megadására, az elkövetők név, arc nélkül férkőzhetnek a gyermekek bizalmába. A nyomozás azért sem könnyű, mert az emberkereskedők mellett a „fogyasztók” is rejtőzködnek.
A koronavírus-járvány hullámai alatt megnőtt az internetes abúzusok száma – jelentette ki Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője is. A 2020-as IOCTA-jelentést (Internet Organised Crime Threat Assessment, azaz a szervezett internetes bűnözés fenyegetését értékelő jelentés) idézve rámutatott: nőtt a gyermekek elleni szexuális bűncselekménye száma. Sokan felháborodtak, amikor kiderült, hogy egyes államok olyan célzott szoftveres megoldásokat használnak, amelyek segítségével észrevétlenül lehet megfigyelni egy okostelefon tartalmát, ezen keresztül pedig a felhasználó digitális szokásait is.
Eközben kevéssé ismert, hogy az elmúlt években az internet forgalmának jelentős része titkosítottá vált, így igen komoly technológiai nehézséget jelent egy bűnügy hagyományos kivizsgálása. A szakember szerint az internet „túl biztonságos”, nehéz hozzáférni az adatokhoz, így csak a végpontokkal tudnak kezdeni valamit a nyomozók. A kutató kitért arra is, hogy napjainkban a pornó egyre keményebb, és növekszik iránta a kereslet, így a kínálat is. Ezért szükség van bizonyos kémszoftverek fejlesztése, amelyekre nagy szükségük van a bűnüldözőknek, például ahhoz, hogy be tudjanak épülni egyes pedofil csoportokba.
Varga Gábor, a Microsoft munkatársa elmondta: az új technikai lehetőségek új kockázatokat jelentenek, amelyek a gyermekekre nagyon veszélyesek. Salgó László Péter helyettes államtitkár egy kerekasztal-beszélgetés során megjegyezte: az emberek, és így a fiatalok is, nem figyelnek az adataikra, mert minél előbb tartalomhoz akarnak jutni, ezért óvatlanok. Emellett nem olvassák el az adatkezelési tájékoztatókat sem, igaz, azok szövegezése elég bonyolult.
Péterfalvy Attila adatvédelmi biztos a tudatos internethasznála
t széles körű ismertetésének szükségességére hívta fel a figyelmet, mint mondta, a tananyag már régen rendelkezésre áll, ám az oktatási intézmények „nem kapkodnak utána”.
Forrás: Magyar Hírlap
(Címkép illusztráció:europarl.europa.eu)
