Újra Békemenet: százezrek készülnek rá

Óriási tömeg vonult a Kossuth térig 2012-ben, az első Békemeneten. Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány elnöke az Origónak azt mondta: nem számítottak ilyen hatalmas tömegre. Hozzátette: most, október 23-án is hasonló tömegre számítanak, és azt remélik, hogy a békés tömeg nemcsak a meneten, hanem majd 2022-ben a választásokon is részt vesz. A nyolcadik Békemenet október 23-án a Műegyetem elől indul és az Andrássy és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkára, a 2006-os rendőrterror helyszínére érkezik, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond majd ünnepi beszédet.

Az Origó interjút készített Csizmadia Lászlóval a Békemenetről és a jövő évi választások tétjéről, amelyből néhány részletet adunk közre.

A pandémia miatt sokáig nem volt Békemenet, utoljára 2018-ban szerveztünk – óriási tömeg vonult a Parlamentig. Eljött az idő, most talán kicsit megszabadultunk a súlyos járványtól, így megszervezzük a menetet október 23-án. Több fontos üzenete lesz. Az egyik az ország belső ellenzékének szól, akik belülről rágják, támadják Magyarországot. A másik pedig Brüsszelnek. A harmadik – nagyon fontos – cél, hogy megmutassuk:

MAGYARORSZÁGNAK JELENLEG OLYAN KIVÁLÓ GAZDASÁGI EREDMÉNYEI VANNAK, HOGY NEM MEGENGEDHETŐK A TÁMADÁSOK SEM BRÜSSZELBŐL, SEM ITTHONRÓL.

Remélem, hogy nagyon sokan eljönnek. Nemcsak Magyarországról, Budapestről és vidékről érkeznek majd az emberek, hanem tizenöt országból is jönnek majd támogatók – elsősorban civilek, akik azért az Európai Unióban is ismernek, és bátran elmondják, mit gondolnak. A huszonnegyedik órában vagyunk.

FEL KELL HÍVNI EURÓPA ÉS A MAGYAR NÉP FIGYELMÉT ARRA, HOGY ITT LÉNYEGÉBEN EGY ÖNGYILKOSSÁG FOLYIK.

Ha pedig ezt hagyjuk, akkor az ultraliberális rendszer kialakít egy zűrzavaros európai birodalmat. Minden választópolgárhoz el kell jutni, aki a jobboldalon harcol, hogy menjen el szavazni. Nem elég, hogy a kormány jól végzi a munkáját, ezért az ország is jó irányba halad – legutóbb például a Moody’s is felminősítette Magyarországot, de említhetjük az adókedvezményeket, a családtámogatásokat is, a járvány után sem attól kell reszketnünk, hogy minden bedől, hiszen a legerősebbek között van az ország. Tehát ez nem elég – ki kell nyilvánítanunk az akaratunkat a választáson. Persze, sok támadás éri a kormányt. El kell mondani, hogy nincs tökéletes kormány – ahogy nincs tökéletes család és tökéletes ember sem. De hasonlítsuk össze a 2010 előtti időszakot az azt követővel. Brüsszel leginkább a jogállamisággal támad. Nézzük meg először minden európai országnak a jogi felépítését, és kiderül, hogy nincs két egyforma, így nem is lehet harmonizálni ezeket. Most az történik, hogy kipécéznek egy-egy országot – főként Magyarországot és Lengyelországot -, és kiabálják, hogy ez nem jó.

Ön szerint mi a tétje a jövő évi választásoknak?

Ez nagyon egyszerű: lenni vagy nem lenni. Ennél nagyobb tétet nem lehet megfogalmazni. Robert Schuman, az Európai Unió egyik alapítója mondta, hogy EURÓPA VAGY KERESZTÉNY LESZ, VAGY NEM LESZ. És ez az igazság. Most a magyarok szabadon elmehetnek választani. Szólásszabadság van. Vezető baloldali politikusok is megfenyegethetnek egy magyar polgárt, hogy fogja be a száját, de a testőrük is fojtófogást alkalmazhat a választópolgáron. Magyarországon demokrácia van. Folyamatosan kérdezi a kormány az embereket bizonyos sorsdöntő kérdésekről. Fontos a kormánynak, hogy milyen irányba induljon el – a nép akarata szerint. De vajon megkérdezték-e az embereket, mondjuk, Franciaországban vagy Németországban a bevándorlásról? Nem. Mert nem merték megkérdezni, ugyanis nagy valószínűséggel a többség ellenezné. Nem ezekben az országokban érezhető inkább a demokrácia hiánya? Amit észre kell venni, hogy a magyarországi ellenzék ígéret-cunamit zúdít az emberekre, de nem szabad felülni a szirénhangoknak. Lássunk tisztán, hogy mit csinálnak: ha Orbán azt mondja, hogy a 25 év alattiaknak nem kell szja-t fizetni, az ellenzéki vezetők azt harsogják, hogy ők majd 30 év alatt engedik el az adót. Ez teljes képtelenség. Ha Orbán Viktor 13. havi nyugdíjat ad, akkor az ellenzék rögtön a 14. havi nyugdíjjal kampányol. Hazugság. Volt alkalmuk 2002-től 2010-ig bizonyítani, és láttuk, hogy mi lett a vége. Csaknem teljesen tönkrement az ország.

Ha most nem mennek el szavazni a jobboldaliak, mert úgy gondolják, hogy minden jól halad az országban, ezért biztos nyer a mostani kormány, ha nem állnak fel a fotelokból és nem dobják be az urnákba a szavazataikat, akkor visszajöhet az az időszak. A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN TÖBB MINT 30 ÉVVEL ELÉRKEZETT AZ IDŐ, HOGY DÖNTÉSKÉPESEK LEGYENEK AZ EMBEREK. NEM MARADHATUNK ÖRÖKKÉ KISKORÚAK. LÁTTUK AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN, HOGY VOLT ILYEN KORMÁNYUNK, ÉS VOLT OLYAN. TEGYÜK MÉRLEGRE, HASONLÍTSUK ÖSSZE EZEKET A KORMÁNYOKAT. MEG KELL TUDNI KÜLÖNBÖZTETNI A FEHÉRET A FEKETÉTŐL.

A teljes interjút itt olvashatják el.