Csorba Attila a jobb állapotú szemére sérült meg 2006 októberében. Miután az agy- és szemsérüléséből fakadó gyötrelmeket nem tudta elviselni, 2013-ban öngyilkos lett. Ő a 2006-os rendőri állami erőszak egyik halálos áldozata – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Gaudi-Nagy Tamás.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédje a 15 évvel ezelőtti brutális tömegoszlatást felidézve elmondta, Gyurcsány Ferenc felelőssége egyértelmű, miután a volt kormányfő – a saját bevallása szerint – ott volt a rendőrségi operatív irányító központban október 23-án. Részletek az interjúból.
– Hol volt 2006. szeptember 17-én, amikor kiszivárgott Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde?
– Az ügyvédi irodámban értesültem Gyurcsány felháborító beszédéről, amelyben beismerte a trükkök százait és azt, hogy lényegében választási csalást követtek el, mivel a tavaszi választás előtt hazug módon eltitkolták az ország csődközeli helyzetét. Amikor pedig a spontán tiltakozások megkezdődtek, biztos voltam benne: csak idő kérdése, hogy mikor csap le az akkor már évek óta Gergényi Péter által irányított rendőrség a fővárosban.
A 2002-ben kormányra került MSZP–SZDSZ idején ugyanis ekkorra már túl voltunk számos békés kormányellenes tüntetés erőszakos és jogellenes feloszlatása, a résztvevők menetrend szerinti önkényes fogva tartása, majd koncepciós eljárás alá vonása miatti jogvédő csatákon. A 2006 őszi – bolsevik mentalitású – rendőrállami módszereket tehát már évekkel előtte előszeretettel vetette be az akkori hatalom a másként gondolkodó ellenzékiekkel szemben, és ezt egyre durvább módszerekkel folytatta a balliberális kormányzat 2006 után is.
– Mikor szerzett tudomást az első rendőri brutalitásokról?
– Az MTV székháza elleni ostrom estéjén és az azt követő hajnalon már érkeztek hozzánk bejelentések a rendőri erőszak áldozatává vált jogsértettek érdekében. Szemtanúk, barátok és kétségbeesett szülők kértek védelmet a bajba kerülteknek. Másnap este pedig elszabadult a pokol, amikor a Kossuth térről az MSZP székház elé vonuló, Gyurcsány lemondását és a kormány távozását követelő tömegre a Köztársaság téren lovasrohammal és rendőrkutyás rohamrendőrökkel támadtak. Ne felejtsük el, hogy Gyurcsány aznap délelőtt az Országházba rendelte a rendőrség vezetőit, akiket letolt a tévéostrom miatt, és kemény fellépést követelt. A rendőrség teljesítette az elvárást. A Blaha Lujza téren közvetlenül mellettem lőttek fejbe könnygázgránáttal egy fiatalt, akit eszméletlen állapotban vittünk a mentőhöz.
A rendőrök egyre kegyetlenebbé váltak, és hajnalban elkezdődtek az embervadászatok. Válogatás nélkül agyba-főbe vertek mindenkit, az elfogottakat először a Magyar Rádió ávós kínzókamrává és gyűjtőtáborrá alakult udvarára hurcolták, onnét rendőrségi fogdákba.
Sokuknak volt része megaláztatásokban, kínzásokban és embertelen bánásmódban, hajnalig tartó kényszervallatásban. A főváros fogdái megteltek megfélemlített, többségében sérült, a védelemhez való jogtól megfosztott fiatalokkal, akikről szeretteik napokig nem tudtak semmit. Az embervadászat másnap, tehát szeptember 20-ról 21-re virradó éjjel is folytatódott.
Előfordult, hogy rendőrségi felirat nélküli furgonok járták a várost, és abból kiugró, azonosító nélküli rendőrök támadtak buliból hazafelé tartó fiatalokra, véresre verték, begyűjtötték, majd képtelen gyanúsítások alá vonták őket. Kétszáz fiatal első fokon előzetes letartóztatásba is került, a fogva tartás során szörnyű megpróbáltatásokon estek át.
– A rendőri brutalitás október 23-án csak fokozódott, Budapesten elszabadult a pokol.
– Valóban október 23-án jutott csúcsra a terrorgépezet pusztító működése.
Velem együtt sokan nem gondolták volna, hogy a tüntető csoportok, illetve a magányos járókelőkkel szembeni szeptemberi kegyetlen támadássorozat után a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára szervezett megemlékezése és a Kossuth téri tüntetők is célkeresztbe kerülnek. Soha nem látott mértékű rendőri erőt vetettek be, rendkívül veszélyes, roncsoló hatású, ráadásul nem is rendszeresített vadászfegyvereket használtak, fejmagasságban ezerszámra lődöztek gumilövedékeket és könnygázgránátokat törvényes alap nélkül. Az itt kialakult küzdelemben többen voltak, akik súlyos sérülést szenvedtek vipera- és tonfaütésektől, könnygáztól, illetve kirívóan erőszakos rendőri fejberúgástól, bántalmazástól.
A pokol legmélyebb bugyrai egyébként az Erzsébet térnél nyíltak ki, ahol vízágyús rendőrségi gépjárművek összehangolt támadása mellett egy perccel a Fidesz-megemlékezés befejezése után kardlapos lovasrohamot vezényeltek a babakocsis, kisgyermekes családokra, idős emberekre és alapvetően békés polgárokra.
Fejmagasságban kilőtt könnygázgránátokkal, illetve több ezer, szintén fej- és nyakmagasságban kilőtt gumilövedékkel vadállati módon támadtak az emberekre, minden törvényes előírást megszegve. Több vendéglátóhelyre is betörtek, és végigvertek mindenkit, egy kikergetett vak ember hátába közvetlen közelről kétszer is belelőttek kétcentis gumigolyós lőszerrel. Csapaterős karhatalmi harcászatot folytattak az Astoriánál tartott megemlékezés résztvevőivel szemben, illetve azon békés kormányellenes tüntetőkkel szemben, akiket 23-án hajnalban – utóbb a bíróság által megállapítottan – jogellenesen szorítottak ki azért, hogy Gyurcsány Ferenc és kormánya „szabadon”, a nép nélkül „ünnepelhesse” a szellemi elődei által vérbe fojtott szabadságharcot számos külföldi államfő és kormányfő részvételével.
– Gyurcsány parancsára cselekedtek a rendőrök?
– Bene László volt országos rendőrfőkapitány elmondta a 2006-os vizsgálóbizottságunk előtt, hogy Gyurcsány kifejezetten arra kérte, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy ő biztonságban és nyugodtan „ünnepelhessen”. A tervet bőven túlteljesítették.
A cikket teljes terjedelmében itt olvashatja el.
Kép: Havran Zoltán