A világon elsőként magyar szakértők csapata foglalkozott a koronavírus agyi hatásaival. Vezetőjüktől megtudtuk, milyen funkciókat képes örök életre megváltoztatni az agyban a COVID.
Mandiner-interjú Dénes Ádámmal, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatójával. Részletek.
Már a járvány indulásánál lehetett sejteni, hogy a COVID olyan típusú betegség, ami a tüdőn túl az érrendszer és az immunrendszer befolyásolása révén a szervek többségét, így az agyat is érinteni fogja. Ezzel párhuzamosan látni lehetett, hogy a COVID-19-ben szenvedő betegek nagyon sokféle neurológiai tünetet mutatnak, illetve egyre több információ volt arról, hogy akik átestek a betegségen, azoknál ezek hosszan fenn is állnak.
Korábban foglalkoztunk az agyi vírusfertőzések mechanizmusaival, és azzal, hogy hogyan küzd ezek ellen az agyi immunrendszer. Sikerült azonosítanunk az agy elsőszámú immunsejtjeinek – az úgynevezett mikroglia sejteknek – a szerepét, amik rendkívül fontosak mindenfajta agyi vírusfertőzés kontrollálásában.
Rájöttünk, hogyha ezeket a sejteket kivesszük, vagy nem működnek jól, akkor az agyi vírusfertőzés elharapódzik, aminek a következtében súlyos neurológiai tünetek jönnek elő a kísérletes modellekben. Azt feltételeztük, hogy valami hasonló történhet a COVID-ban szenvedő betegeknél is: az agyban kialakult gyulladás, és az erre nem megfelelően reagáló agyi immunrendszer magyarázhatná a koronavírus okozta idegrendszeri tünetek egy részét.
Egészen pontosan milyen tünetekben valósulhat meg ez?
Az agyi vírusfertőzések általános tünetei lehetnek: a zavartság, a mozgás- vagy alvászavar, sőt súlyos esetben kóma és halál is. Ezek olyan vírusfertőzések esetén jól ismertek, amik az agyat meg tudják támadni.
Eleinte nem tudtuk, a SARS-CoV-2 képes-e erre, és ha igen, mennyire, de egyes tünetek, például az ízérzés és a szaglás elvesztése, vagy a keringés, és a légzésfunkciók sokszor hirtelen romlása olyan betegekben, akiknek a tüdőállapota ezt nem indokolná, tipikusan arra utalt, hogy bár az elsődleges fertőzés a tüdőben van, de az agy is érintett lehet. A központi idegrendszer direkt vagy indiekt érintettsége magyarázat lehet arra is, hogy egyes betegeknél a COVID-19 kimenetele súlyosabb lehet. Ezt a feltételezésünket támogatja, hogy a postcovidban szenvedő betegeknél olyan pszichiátriai problémák jöttek elő, mint a szorongás, a depresszió, és még számos személyiségzavar.
Sőt vannak olyan betegek is, akiknél azután, hogy átestek a COVID-on, felerősödtek az olyan, korábban évekig jól kordában tartott betegségek, mint a személyiségzavarok, a szorongás, vagy a figyelem-, és memóriazavar. Ismertek olyan magasan kvalifikált felsővezetők is, akik elveszítették a COVID-19 hatására a munkaképességüket, mert súlyos memóriazavarral küzdenek. Ezek az úgynevezett funkcióvesztések mind azt jelezték, hogy sérült a normál agyműködés.
Említette, hogy a légzésfunkció olyan COVID-os betegeknél is összeomlott, akiknek a tüdőállapota ezt nem indokolta volna. Több olyan koronavírusos fiatalnál diagnosztizáltak stroke-ot, akiknek erre korábban nem volt hajlamuk. Erre is van magyarázat?
Ismert jelenség, hogy késő télen és kora tavasszal – amikor az influenza tombol – megnő a stroke-os esetek előfordulása is. Ez részben azért van, mert a fertőzés képes felborítani a véralvadási folyamatokat, ami minden gyulladást keltő fertőzésre igaz, a COVID-ra is. A koronavírus fertőzés során gyulladásos anyagok termelődnek a szervezetben, aminek hatására a vérlemezkék könnyebben összecsapzódnak, majd trombusok (véralvadékok) keletkezhetnek. Számos fiatalnál egyértelműen kimutatták, hogy ezek a trombusok okozták az érelzáródást, ráadásul a COVID-19 esetén gyakran a vénás rendszerben, ami az akut agyi történéseknél nem annyira tipikus. Ez szintén jelezte, hogy a COVID hatására kialakult gyulladásos állapot is hatással lehet idegrendszeri folyamatokra.
Eddig úgy tudtuk, a koronavírus a tüdőt megtámadó fertőzés. Abból, amit mond, azt hallom ki, hogy adott esetben az agyban még keményebb folyamatokat képes beindítani a vírus.
Fontos kiemelni, hogy a tüdő a fertőzés elsődleges helye, de a hatására kialakuló szisztémás gyulladás már önmagában számos szervet érint. Nem rangsorolnám ezeket, inkább azt mondanám, hogy a tüdő mellett az olyan – a gyulladásra szintén érzékeny szerveken túl – mint a lép, a máj vagy a vese, az ezeknek a működését szabályozó agy is nagyon komolyan érintett.
Tavaly tavasz óta vizsgáljuk COVID-ban elhunyt betegek agyszövetét, és igyekszünk felmérni az olyan gyulladás révén bekövetkező változásokat, amiket más betegségek esetén is ismerünk.
A cikket teljes terjedelmében itt olvashatja el.
Nyitó képünkön Dénes Ádám, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatója. Fotó Földházi Árpád
