Utolsó ülését tartotta hétfőn délelőtt a fővárosi Városháza feltételezett eladását vizsgáló bizottság, amelynek a tegnapi nappal lejárt meghosszabbított mandátuma is, amelyet eredetileg csupán két hétre szavazott meg a baloldali többségű fővárosi közgyűlés. Az ülés során a bal- és jobboldali képviselők két külön jelentéssel álltak elő, amelyeket a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszt a bizottság. A Kovács Péter által jegyzett összefoglaló szerint a bizottság nem tudta érdemben cáfolni a Városházán működő jutalékos rendszert, a baloldali összefoglaló szerint pedig nincs semmi látnivaló, és már az oroszok sem akarták megvenni a hivatal épületét. A testület ülésének végén szavazott a bizottság munkáját összefoglaló két, párhuzamos javaslatról: a baloldali többség Soproni Tamás összefoglalóját fogadta el, így az fog a bizottság elé kerülni – foglalta össze a pestisracok.hu.

A Fidesz Facebook oldalán írta meg következtetéseit a Városháza eladásának vizsgálatával kapcsolatban:

1. A Fővárosi Közgyűlés baloldali többsége és Karácsony Gergely Főpolgármester a Városháza eladása kapcsán kirobbant botrány első pillanatától kezdve megpróbálta tagadni és eljelentékteleníteni a nyilvánosságra kerülő tényeket, az ügyről és más gyanús fővárosi esetleges visszaélésről híreket adó újságírókat pedig „fideszes propagandistáknak” minősített.

2. Karácsony Gergely, érzékelve a Városháza eladása és azzal kapcsolatban napvilágra került dokumentumok és hangfelvételek hatását a közvéleményre, először a Vagyonkezelő igazgatója számára adott, írásbeli látszatfegyelmi büntetéssel próbálta elfojtani az érdeklődést. Később, az újabb hangfelvételek nyilvánosságra kerülése és a közvélemény nem csökkenő érdeklődése miatt, több mint egy hónap késéssel a Fidesz-Kdnp frakció előterjesztésére a Közgyűlés támogatta, hogy Vizsgálóbizottság kezdje meg munkáját.

3. A Bizottság eredményes munkája a kezdetektől szándékosan kudarcra volt ítélve. Az eredeti Fidesz-KDNP javaslathoz képest baloldali többségű Bizottságot szavazott meg a Közgyűlés, a Bizottság november végén nem egészen egy hónapos határidőt kapott munkája elvégzésére (ezt később egy hónappal meghosszabbították), a közgyűlési határozat tételesen meghatározta, hogy mit vizsgálhat a Bizottság, az abban helyet foglaló baloldali képviselők pedig a kezdetektől nyíltan a prekoncepciójukat hangoztatták.

4. A Bizottság előtt személyesen megjelenő, vagy írásban részbeni válaszokat adó fővárosi alkalmazottak és külső személyek nyilatkozataiból egyedül egy állítás tűnik egybehangzónak, Barts J.Balázs főpolgármesteri megbízott és vezérigazgató hazudott a Városháza eladása tárgyában meghívott befektetőknek. Ennek ellentmond azonban az a tény, hogy Karácsony Gergely 2022. januárjában úgy nyilatkozott, hogy előző évi munkájáért jutalomban részesítette Bartsot. Ez pedig kizárja, hogy a befektetők előtt tett kijelentéseit a vezérigazgató a Főpolgármester tudta nélkül, sőt, az ő utasításával ellentétesen tette.

5. A Bizottság felállítása és munkája azonban elérte azt a társadalmilag elvárható célt, hogy az elmúlt több mint két év budapesti városházi működésről napvilágot látott információkról nyíltan, a közvélemény előtt lehetett tárgyalni. A Bizottság felállításának és munkájának az eredménye az is, hogy az addig nem ismert Bodnár Dezső ingatlanközvetítő jelentkezett a Bizottságnál, személyesen megjelent a meghallgatáson és az időközben megindult rendőrségi vizsgálatban is vállalta, hogy tanúskodik.

6. A Bizottság létrehozásának, a téma nyilvánosságra hozatalának sikere az is, hogy míg a korrupciós ügy kapcsán képbe került III. kerületi Mocsárosdűlő egy részének értékesítése és beépítése az ősszel még élvezte a Kiss László Dk-s polgármester és a III. kerületi testület baloldali többségének támogatását, úgy a fővárosi bizottsági munka megkezdése és a téma felvetése után, decemberben a III. kerületi képviselő-testület mégis védettséget rendelt el az említett területre is. Ugyan ez igaz a XI. kerületi, a jutalékos eladási rendszer kapcsán képbe került Tétényi úti ingatlan eladásával kapcsolatban is, melynek aggályos pályázatát szintén decemberben a baloldali kerületvezetés visszavonta.

7. Arra vonatkozóan, hogy Budapest vezetése a Városházát opcionálisan el akarta-e adni, a Bizottság előtt is meghallgatott hangfelvételekből, Barts J. Balázs vezérigazgató, főpolgármesteri megbízott volt és jelenlegi helyzetéből, a megjelent tanú nyilatkozatokból lehet arra a következtetésre lehet jutni, hogy igen. A Bizottság részére megküldött Főpolgármesteri Kabinet 2020. november 26-i ülésének jegyzőkönyvből sem egyértelmű, végül is melyik
változatot támogatta a Főpolgármesteri Kabinet, csak azt írják, hogy az előterjesztésben támogatott változatok alapján készüljön részletes program a Városháza-együttes hosszú távú fejlesztésére.

8. Arra vonatkozóan, hogy működött vagy működik-e jutalékos rendszer a fővárosi ingatlaneladások körül, a hangfelvételek és a megjelent tanú által elmondottak alapján lehet arra a következtetésre jutni, hogy igen. Mivel azonban természetesen minden fővárosi érintett, aki hajlandó volt megjelenni a Bizottság előtt, ennek létét tagadja, így a jutalékos rendszer bizonyíthatóságát vagy bizonyíthatatlanságát kizárólag a nyomozóhatóság tudja kideríteni.

9. Az orosz titkosszolgálat részvételét a napvilágra látott hangfelvételek készítésében semmi és senki nem tudja igazolni. Az egész téma felvetése csak figyelemelterelés, a bizottsági munka komolytalanná tétele, az ügy valódi lényege háttérbe szorításának kísérlete.

10. Bajnai Gordon, volt baloldali miniszterelnök szerepét a főváros működésében és a fővárosi ingatlanok értékesítésében szintén nem volt lehetősége vizsgálni a bizottságnak. Az érintett nem jelent meg és írásban sem adott releváns válaszokat. Az ügyben a nyomozó hatóságnak van feladat és jogköre tovább vizsgálódni.

Forrás és fotó: Fidesz Facebook oldala