Hazánk versenyképességének kulcsa a felsőoktatás korszerűsítésében és az egyetemközpontú innovációban rejlik

– mondta el a Magyar Nemzetnek adott interjúban Hankó Balázs.

– Fontos határidő előtt állunk: február 15-ig lehet jelentkezni a felsőoktatási képzésekre. Az adatok alapján évről évre egyre többen szeretnének továbbtanulni, Ön szerint milyen tényezők állhatnak a pozitív tendencia mögött?

– Egy mondatban összefoglalva: megújult, fokozatot váltott a felsőoktatás. A világ 28 ezer egyeteme közül 11 magyar egyetem a legjobbak irigylésre méltó első öt százalékába tartozik. Ezekbe az intézményeinkbe jár a hazai hallgatók kétharmada, vagyis szinte minden képzési területen a nemzetközi élvonalban vagyunk. A gazdaság igényeire nyitottabbá, gyakorlatorientáltabbá vált a magyar egyetemi képzés. A felsőoktatás sikerességét mutatja, hogy a nemzetközi hallgatók létszáma 65 százalékkal emelkedett 2013 óta. A kormány harmincféle ösztöndíjjal százezer hallgatót segít évente összesen hatvanmilliárd forinttal. A 2021-ben felvett hallgatók jelentős része, több mint négyötöde állami ösztöndíjas helyen tanulhat. Emellett olyan neves kutatókkal is együtt kutathatnak, mint például Karikó Katalin, Rubik Ernő vagy Roska Botond, tehát nem kell ahhoz külföldre menniük, hogy a világ tudományos elitjével találkozzanak. A magyar egyetemek kiválóan teljesítenek, és az elmúlt időszakban jelentős fejlődésen mentek keresztül.

– Ezzel együtt manapság egyre hasznosabbá válik a diplomaszerzés.

– A magyar gazdaság fejlődésének egyik kulcsa, hogy a diplomások számát emelni tudjuk. A végzett hallgatók mintegy nyolcvanszázalékos bérelőnnyel kezdik a pályájukat a diploma nélküliekhez képest. Az egyetemekről kilépők átlagos elhelyezkedési ideje pedig alig több mint egy hónap. Ezért is vonzó a magyar felsőoktatás, mert magas jövedelemmel gyors munkába állást garantál. A fiatalok persze nemcsak a korszerű képzéseken elsajátítható piacképes ismeretek miatt választják szívesen a felsőoktatást. A hallgatók mindennapjait az intézmény által kínált kulturális és sportolási lehetőségek, a gyakran életre szóló barátságok, szerelmek is gazdagítják.

– Az idei évben csaknem nyolcszáz új képzést hirdettek meg. 

– Négyszáz mesterképzést és 350 alapképzést hirdettünk meg idén, amelyekből több mint 130 angol vagy német nyelvű, ami a nyelvi készségeket és képességeket is erősíti. A képzések összesen 48 városban érhetők el, vagyis nyugodtan kijelenthetjük, hogy ma mindenki számára hozzáférhető a felsőoktatás. Fontos továbbá, hogy a hallgatók a kötelezően és szabadon választható tantárgyakkal tovább színesíthetik tanulmányaikat. A felsőoktatás rugalmassá válása azt is jelenti, hogy olyan képzések induljanak el minél gyorsabban, amelyekre újonnan jelentkezik igény. Így bővült a kínálat a fenntartható, körforgásos turizmus és gazdálkodásmenedzsment képzéssel, vagy az üzleti adattudományokkal kapcsolatos mesterképzéssel. A gyógyszerészképzés pedig a gyógyszergyáraknak fontos elemekkel gyarapodott. A képzési tartalom tehát folyamatosan újul meg, válik 21. századivá.

– Mindig izgalmas kérdés, hogy melyek a legnépszerűbb képzési területek. Az Oktatási Hivatal arról tájékoztatta lapunkat, hogy a gazdaságtudományi, a műszaki, a pedagógus-, a bölcsészettudományi és az egészségtudományi képzési területekre jelentkeznek a legtöbben. Mi lehet az oka a felsorolt területek népszerűségének? 

– A képzés kiválasztásakor fontos szempont, hogy mit szeretnék tanulni, milyen képességeim vannak, ám emellett érdemes tisztában lenni a munkaerőpiaci elvárásokkal is, ezek metszete segíti elő a megfelelő döntést. E megfontolásokat azért saját adottságai és személyes preferenciái szerint mindenki másként súlyozhatja. Az állam felelőssége alapvetően abban áll, hogy magas színvonalú szakmai utánpótlást biztosítson az élet és a gazdaság minden meghatározó területén. A megújult felsőoktatásban a modellt váltott intézményekkel hosszú távú megállapodást kötöttünk. Felmértük, hogy trendvonalszerűen a következő hat évben a munkaerőpiacon milyen elvárások lesznek, és ezeknek az igényeknek, a várható fejlődésnek, a technológiák megújulásának, az egyre erőteljesebb gazdasági növekedésnek megfelelően hirdetik meg az intézmények a képzéseket. Az állam megrendelői szerepbe került, látjuk, hogy mire van szüksége a gazdaságnak és a társadalomnak, ehhez igazodó szakokat, képzéseket indítanak az egyetemek.

A Magyar Nemzet cikkét teljes terjedelmében itt olvashatja el.

Szerző: Kincses Krisztina

Kép: Bach Máté