Negyven százalékkal csökkent a nélkülözők száma, az unióban Magyarországon szorult vissza arányaiban legnagyobb mértékben a szegénység az Eurostat adatai alapján.

Az ellenzék egyik gyakorta hangoztatott kampányeleme a növekvő szegénység víziója, kormányfőjelöltjük is nap mint nap azt állítja, hogy „Magyarország az Európai Unió második legszegényebb tagállama”. Csakhogy ez egészen egyszerűen hazugság. A tények azt bizonyítják, hogy jelentősen csökkent a szegények száma és aránya 2010–2020 között. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ebben az időszakban a szegények aránya – azaz a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya – 31,5 százalékól 18,2 százalékra csökkent.

Az érintettek 2010-ben még 3,093 millióan voltak, tíz év alatt 1,341 millió fő került ki ebből a körből – vagyis negyven százalékuk. Az Eurostat számai alapján pedig kijelenthető, hogy a hazai folyamatok nemzetközi térben is kiemelkedően pozitívak: az EU-ban 2010–2019 között Magyarországon szorult vissza arányaiban a legnagyobb mértékben a szegénység.

Amíg 2010-ben még a lakosság csaknem negyedének volt hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos hátraléka, addig 2020-ban már csak a lakosság 11 százaléka volt érintett ebben, amíg 2010-ben az emberek majdnem háromnegyedének nem volt fedezete a váratlan kiadásokra, 2020-ra ez már csak az emberek kicsivel több mint egyharmadára volt jellemző, amíg 2010-ben a lakosság csaknem harmada nem tudott kétnaponta húst enni, ez 2020-ra 12 százalékra csökkent, amíg 2010-ben a lakosság kétharmada nem tudott évente egyhetes üdülést megengedni magának, addig 2020-ban a lakosság negyven százalékára volt ez elmondható.

Mindezek mellett jól illusztrálja az elmúlt tíz év történéseit, hogy bizonyos kiemelten hátrányos helyzetű társadalmi csoportokkal mi történt, náluk hogyan változott a szegénység mértéke. Szintén a KSH adatai alapján a gyermekes háztartásoknál a szegények aránya több mint egyharmad (35,3 százalék) volt 2010-ben, ez 2020-ra 17,6 százalékra csökkent – vagyis megfeleződött. A kétszülős, három- vagy többgyermekes családok fele 2010-ben még szegénységben érintett volt, addig 2020-ban már csak közel negyedük (23,7 százalékuk). De az egyszülős háztartásoknál is érdemben csökkent a szegénység: a 2010-es közel hatvan százalékos arányról (57,4 százalék) 37,3 százalékra csökkent ez az érték.

A romák esetében 2013-tól állnak rendelkezésre adatok: ekkor döntő többségük szegénynek számított (89,9 százalékuk), 2020-ra már „csak” kétharmadukról mondható el ez (66,6 százalék) – vagyis mintegy negyedével csökkent a szegény romák száma. Kisebb mértékben, de a nyugdíjas szegénység is csökkent: 2010-ben a nyugdíjasok egyötödét (21,3 százalékát) érintette ez, míg 2020-ban 18,8 százalékát. Megfeleződött a szegénység mértéke a 18 év alattiak körében: 2010-ben a 0–17 évesek 40,4 százaléka volt szegény, 2020-ban pedig a 20,2 százalékuk.

A Magyar Hírlap teljes cikke itt olvasható el.

Szerző: Korompay Csilla

Kép: MH/Katona László