Február 24-én mutatta be új könyvét Dunajszky Géza a kassai MaJel éttermében, a BistRovásban. Miután Kovács Ágnes igazgató röviden bemutatta a szerzőt és üdvözölte a jelenlevőket, Dunajszky beszélt új munkájáról, melynek címe: Felszántott tömegsírok.
Azzal kezdte, hogy 1920-tól 2011-ig nagyjából 1.713.000 magyar tűnt el Szlovákiában. Ezt nem lehet genocídiumnak nevezni, mert ezeket az embereket nem fizikailag semmisítették meg, mégis óriási erkölcsi veszteség érte a magyarságot. A gerincét és a lelkét törték meg. Több mint száz éve az anyaországtól elválasztva él. Ezt tehát etnocídiumnak nevezi a modern kutatás. Ahogy a kötet hátoldalán olvassuk:
„Az etnocídium… a pusztítást végzőktől eltérő emberek élet- és gondolkodásmódjának szisztematikus lerombolása.” Pierre Clastres, francia antropológus és etnológus tömör megfogalmazásában: „…a genocídium a népek testét gyilkolja le, míg az etnocídium a lelküket.”
A 20. század közepén négy ordas eszme irtotta azokat az embereket, akik humánusan gondolkodtak. Csehszlovákia soknemzetiségű országként alakult meg és azt várták, hogy Svájchoz hasonlóan megteremtik annak lehetőségét, hogy egy második Svájcot alakítsanak ki. Ugyanezt ígérte Beneš is.
Kevésbé ismert tény, hogy Csehszlovákiában üldözték a ruszinokat is. Amikor Kárpátalja visszakerült Magyarországra, a ruszinok a magyar honvédségnél szolgáltak. Ezért üldözték őket.
Edvard Beneš a Sorbonne Egyetemen mondott egy nagyon érdekes mondatot. Ő dehonesztálóan írt a szlovákokról, meg az Osztrák-Magyar Monarchiáról. Többek között kijelentette, hogy a Monarchiának nincs helye Európa térképén, mert az a kis népek olvasztótégelye. Csakhogy ez a gondolat Csehszlovákiára is vonatkozik. Ez a két ország már nincs Európa térképén, ahogy Jugoszlávia sem.
A mostani háború is mutatja, mi történik akkor, ha egy ország nem tiszteli nemzetiségeit. Ukrajna kiprovokálta ezt a háborút. Megtörténhet, hogy ez az ország is eltűnik Európa térképéről.
De ez megtörténhet Szlovákiával is! Látta a szovjet katonai hírszerzés prognózisát. Európa térképén, amely része az iratnak, Szlovákia nincs rajta! Ezt csak figyelmeztetésként említi.
„Éppen Szlovákiának nem lehet megtennie, hogy évekig az orrunk alá dörgöl dolgokat és közben nem hajlandó meghallgatni kisebbségei óhaját.”
Mindazokat a követeléseket, amelyek megmaradásunkat biztosítanák. Pedig az önállósodás idején erre ígéretet tettek. Ha ezek a törvények nem születnek meg, a következményekért Szlovákia vessen magára!
Vannak társadalmi törvényszerűségek, amelyeket lehetetlen kijátszani. –mutatott rá az író.
„Mi nyújtjuk a szlovákoknak és cseheknek a kezünket a békülésre” – hangsúlyozta a szerző. Körlevelet fogalmaztak meg e tárgyban. A kezdeményezés neve: Szeretettel a gyűlölet ellen.
Forrás, teljes cikk és kép: felvidek.ma