Bese Gergő Péter atya, a lengyel–magyar barátság papja egyedülálló útikönyvet készített a dél-lengyelországi zarándokhelyekről. A vasarnap.hu portálnak adott interjújában a népszerű pap azt is elárulta, hogy mit tanulhatnánk mi magyarok a lengyelektől.

– Első önálló könyvében a dél-lengyelországi zarándokhelyekről ír. Miért éppen ezt a témát választotta?

– Bizonyára sokan tudják már rólam, hogy igen elkötelezett vagyok a lengyel–magyar barátság mellett. Nagyon szeretek Lengyelországba zarándokolni, utazni vagy éppen csak túrázni. Ez a Lengyelország iránti szeretettem és elkötelezettségem sarkallt arra, hogy megírjam a Mária útra kelt… Dél-Lengyelország Mária kegyhelyei című útikönyvet. Az elmúlt évek tapasztalataiból, praktikus tanácsaiból állítottam össze a kötetet, amelynek előszavát Bábel Balázs, Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye érseke írta. Olyan dombok és hegyek lankái között megbúvó kegyhelyeket gyűjtöttem össze, amelyeket a legtöbb magyar utazó nem is ismer.

Fontosnak tartom, hogy honfitársaink is lássák ezeket a csodaszép szenthelyeket, amelyek a lelki töltekezés oázisai.

– Mi érintette meg elsőnek Dél-Lengyelországban?

– Ha most szűken tekintünk ezekre a szent helyekre, akkor az első, ami meghökkentett, az ezeknek a szent helyeknek a lelkiismeretes gondozása. Csodálatosan felújított vagy újjáépített templomokkal, belső rendezettséggel találkozhatunk, ahol valóban érezhető az isteni kegyelem. A magyar embert meghökkenti az is, hogy bármikor is érkezzen egy ilyen zarándokhelyre, akkor imádkozó emberekkel találkozhat.

Azaz ezek a helyek nemcsak építészeti gyöngyszemek, nem csak turisztikai látványosságok, hanem valójában működő zarándokhelyek.

– Kiknek ajánlja a könyvet?

– A kötet mindenki számára jól hasznosítható, de tudatosan törekedtünk arra, hogy egy modern és fiatalos kiadvány legyen. Olyan, ami kényelmesen elfér a túratáskába vagy akár egy ridikülbe. Ezt a könyvet valóban egy társnak szántam, ami képes a családosoknak, vagy az idős korosztálynak is segíteni abban, hogy ha Dél-Lengyelországba kirándulnak, akkor az valóban a hasznukra váljon. Azaz a szokásos történelmi összefoglalók mellett olyan jól hasznosítható információk is helyet kaptak benne, melyek a jelenbeli eligazodás segítik: például, hogy hol találhatók a parkolók, mosdók, éttermek, kegytárgyboltok stb.

– A fiatalok számára miért lehet vonzó mindez?

– A legfiatalabb generáció egészen másféle életstílusban él, máshogy használják a rendelkezésre álló eszközöket. Számukra QR-kódokat helyeztünk el a kegyhelyek képei mellé, amelyet okostelefonnal beolvasva valamilyen érdekesség vagy más audiovizuális tartalom érhető el. Bízunk benne, hogy ez az ifjúság tetszését is elnyeri.

– Hány dél-lengyelországi zarándokhely érhető el a kötetben?

– Tizennyolc olyan Mária-kegyhelyet, zarándok helyet mutatok be, amely több száz éves múltra tekint vissza. Olyan töltekezési pontok ezek, ahová az egész országból sereglenek ma is a hívek. Ezeknek a szenthelyeknek a tisztelete töretlenül fennmaradt még a legnehezebb időkben is. Gondoljunk csak bele, hogy Lengyelországot többször is letörölték a térképről, de a lengyel nép túlélte ezt, és újra és újra képes volt talpra állni. Ebben segítette őket a hitük és ezek a kegyhelyek.

A lelkükben teljesen összefonódtak a czestochowai Fekete Madonnával, mivel Máriához kapcsolják népük megmaradását is.

Magyarországgal ellentétben a lengyel identitáshoz és magához a lengyel nemzeti öntudathoz hozzátartozik a katolikusság és Szűz Mária tisztelete is.

Egy ilyen kinyújtott kezet visszautasítani vétek. Nekünk magyaroknak is szükségünk van erre a segítő kézre!

Ha a hit gyökereihez visszatalálunk, akkor megérezhetjük, hogy rábízhatjuk az életünket a Jóistenre – Vele együtt építeni pedig nagyszerű.

Forrás: Vasarnap.hu

Szerző: Tóth Gábor

Kép: Bese Gergő Péter