A média segítségével a háború ma a szemünk előtt zajlik, ennek ellenére sérül az igazság, a pontos tájékozódás lehetősége – mondja a mandiner.hu-nak Udvardy György érsek, a Veszprémi Főegyházmegye főpásztora, aki hangsúlyozza: a háború sohasem megoldás, minden erőnkkel a békére kell törekedni.

„Őseink hite a jövő reménye” – ez a főegyházmegye új mottója, melyet videó üzeneteiben hangsúlyoz hívei számára  az érsek atya. Azt mondja: „olyan, jól megfogható üzenetet kerestem, amelyhez a hívek és a papság is kötődni tud, valamint a tevékenységeinket is összefoglalja. Nem a jelszavak kedvéért, mert azok gyorsan változnak, inkább az volt a cél, hogy segítsen rendezni a gondolatainkat.

Így találtam rá erre a mottóra, amit az 1938-as eucharisztikus kongresszus idején fogalmaztak meg a veszprémi hívek és a Boldog Gizella-kápolnában helyeztek el, így tehát főegyházmegye ősi forrásához kötődik.

Ahogy élünk és ahogy a jövőbe tekintünk, az nem előzmény nélküli. Őseink, akik döntöttek, küzdöttek, a miénknél nehezebb időszakokban is ragaszkodtak Krisztushoz, mert tapasztalták, hogy Jézus ad értelmet az életnek, döntésnek, kapcsolatnak, kultúrának.

Tény, hogy kulturális szempontból nagy változásokon mentünk keresztül, miközben az egyén számára leszűkült az idő fogalma. A technikai eszközök árnyékában egyre inkább úgy gondoljuk, hogy nincs szükségünk a múltra és tulajdonképpen nem is nagyon érdekel a jövő, ha mégis, akkor leginkább rövidtávon és vágyvezérelten. Ezért is szükséges, hogy tekintsünk a gyökereinkre: a múlt értékeinek legyen értelmezési pontot adó ereje a ma számára. Amikor pedig a jövőbe tekintünk, ne csak magunkra gondoljunk, hanem a közösségeinkre, a társadalomra is és nem csak a közeljövőt szemléljük, hanem arra is gondolnunk kell, mi lesz tíz év múlva. Sok arra vonatkozó kérdést nem teszünk ma fel (egyénileg és közösségileg egyaránt), hogy mitől működik egy társadalom. Polemizálunk arról, ki gondolja jól vagy rosszul, de az alapokig nem jutunk el.

Ferenc pápa is figyelmeztet arra, hogy a kényelem elgyengít minket kitartásunkban, állhatatosságunkban, a jóért való küzdelemben. Ettől függetlenül a jóért meg kell küzdenünk, ami nehezebb, ha a kereszténységünk meggyengül. Gondolhatunk itt a kultúra átformálására, a média gondolkodásra gyakorolt hatására, a nagyobb európai országokban a keresztény pártok gyengülésére.

Európa meggyengülése szemmel látható, kézzel fogható a kultúra terén, a gyermekvállalási kedvben, vagy abban, ahogy a családról gondolkozunk. Mindezt az új ideológiai jelenségek csak fokozzák.

Múlt és jövő összekapcsolása azt is kiemeli, hogy a múltban már nem tudok cselekedni, a jövő még nem áll rendelkezésemre, de jelenleg tudok: a mostani döntésem, a mostani cselekedetem az, amivel jövőt tudok építeni.

Veszprém egyik legnagyobb projektje a várnegyed felújítása, mely a jelenbeli cselekvés egyik fő mozgatórugója az egyházmegyében is. Az atya a videóban úgy fogalmazott: „vallási és liturgikus megújításról is beszélhetünk a fejlesztések kapcsán.”

A tizennyolc épületből történeti és művészettörténeti szempontból is kiemelkedőek a templomok és a kápolnák.

Ezek közül is a legjelentősebb a székesegyház, amelyen jelenlegi állapota miatt teljes felújítást kell elvégezni: átvizesedtek a falak, ki kell cserélni a padozatot, a fűtésrendszert, valamint a ’70-es évek közepén kialakított stallumrendszert, ami abszolút idegen a székesegyháztól. Ezt a templomot úgy szeretnénk kihangsúlyozni, mint székesegyházat, mint a püspök katedrálisát, azaz a helyet, ahol a püspök széke van, ahol végzi tanítói és liturgikus szolgálatát.  Az 1907 és 1910 közötti felújítás idején szándékoltan egy ősi bazilika-stílust alakítottak ki, mi pedig ezt a logikát szeretnénk követni. Mindennek lényege, hogy szolgálja az ünnepeinket. A Szent György-kápolna egyszerre képvisel művészeti értéket és történelmi jelentőségű régészeti leletegyüttest. Amikor védőtetőt kapott bő hatvan éve, akkor ennél többet a kápolnáért nem lehetett tenni. Most azonban lehetőségünk nyílt arra, hogy a székesegyház keresztelőkápolnáját alakítsuk ki benne, ahogyan az a középkorban is volt. Fejlesztjük a Gizella-kápolnát is, ott fogjuk elhelyezni a Boldog Gizella-ereklyét, amelyet elődeim Passauból kaptak.

A célunk, hogy a látogatót ne csak a művészeti érték, de a szakralitás is megérinthesse. Sok turistára számítunk, de szeretnénk biztosítani a zarándokok lelki szükségleteit is, hogy imádkozhassanak, elcsendesülhessenek, hitben gazdagodhassanak.

A mi szavaink a béke, az érdeklődés, az őszinte kérdés-válasz, az igaz beszéd, a tekintélytisztelet, a köszönet, a hála, a bocsánat kérés, a megbocsájtás, az egymásra figyelés, az odaadás, a küzdelem, a hűség, a szabadság, a boldogság.” – mondta az érsek és ezt kínálja az épületek szakszerű és liturgikus felújításán túl a lélek megtisztulásáért az 2023-as Európa Kulturális Főváros rendezvénysorozathoz kapcsolódóan a Veszprémi Főegyházmegye.

Forrás és teljes cikk: mandiner.hu/Vágvölgyi Gergely

Kiemelt kép: Magyar Kurír