Nem testvérháború zajlik Ukrajnában, és semmi nem lesz már olyan, mint február 24. előtt volt – mondja Grexa Liliána, aki az ukrán nemzetiség szószólója a magyar Országgyűlésben. A félig erdélyi magyar származású szószóló köszönetet mond és Isten áldását kéri az ukránokat segítő magyarokra.

Grexa Liliána Ukrajnában született, egyéves kora óta él Magyarországon.

Édesapja erdélyi származású magyar, édesanyja pedig Nyugat-Ukrajnából származik, ezért családjukban mind a magyar, mind az ukrán nyelv és kultúra, valamint a hagyományok is nagy szerepet kaptak. 2019-től az Ukrán Országos Önkormányzat Ifjúsági és Média Bizottságának elnöke. Azért vállal aktív szerepet az ukrán nemzetiségi közéletben, mert szeretné a következő generációnak átadni azt a közösségi élményt, amit ő kapott Magyarországon élő ukrán nemzetiségiként. A jelenlegi helyzetre reagálva az Országos Széchenyi Könyvtárral és a Móra Kiadóval közösen ukrán nyelvű mesekönyvet adott ki az általa vezetett Nova Hvylja Egyesület, melyet már 1500 ukrán menekült családnak juttattak el.

„Minden nap imádkozunk, rendszeressé váltak Magyarországon az ukrán nyelvű misék”

A kérdésre, hogy milyen gondolatok, érzelmek halmozódtak föl a magyarországi ukrán diaszpórában a háború alatt, úgy válaszol, hogy egy háború nemzetiségtől függetlenül mindenkit mélyen érint. Lehet, hogy a háború első napja a sokk, az aggódás napja volt a Magyarországon élő ukránok körében, és mindenki felhívta az Ukrajnában élő rokonait, de az aggódás mellett azonnal megjelent a cselekvés és tenni akarás is.

„A Magyarországi Ukrán Görögkatolikus Egyház Alapítvány az első naptól önkéntes központot állított fel, ami még most is működik, és az egyházi önkéntesek mellett az Egyesületeink is mind azon dolgoznak, hogy valamilyen módon segítsenek a menekült családoknak az oktatás, szállás, munkakeresés terén. Minden nap imádkozunk Budapesten a görögkatolikus ukrán atya vezetésével Ukrajnáért, de vidéken is, azokban a városokban, ahol több ukrán él, rendszeressé váltak az ukrán nyelvű misék. Hiszünk abban, hogy ahol ember már nem tud segíteni, ott az ima, a Jóisten fog” – mondja Liliána.

Az ukrán származású magyar hölgy megrázó történeteket mesél arról, amit a menekültektől hallott: „Amikor egy 8 éves kislány kezdi el mesélni, hogy 20 napot a pincében töltöttek, ki sem tudtak jönni, utána pedig 4 napon keresztül utaztak a nagymamájával, mert anyukája meghalt, apukája pedig harcol a fronton…akkor nehéz megszólalni, nehéz bármit is mondani.”

Liliána azt mondja: tragédia minden ember sorsa, aki háborúból menekülni kényszerült vagy megcsapta a háború szele; és különösen fájó, hogy gyermekek is áldozatává válnak ennek a szívszaggató, tragikus helyzetnek lelkileg és fizikailag is.

Hogy mi lesz a menekültek jövője? Milyen arányban akarnak letelepülni, nyelvet tanulni, dolgozni Magyarországon? „Sokan, nagyon sokan szeretnének visszatérni az otthonukba, a szülőföldjükre. Csak kérdés, hogy mikor tehetik ezt meg, és meg lesz-e még az otthonuk. Vannak, akik azért maradnak Magyarországon, mert várják, hogy mielőbb visszatérhessenek Ukrajnába, és ezért nem akarnak messzebb menni a szülőföldjüktől. Pedig a magyar segítségnyújtás ellenére nagyon nehéz dolguk van. Nem csak az átélt traumák miatt, hanem azért is, mert nem tudják, hogy meddig tart még a háború, folyamatos bizonytalanságban vannak, és közben látják, hallják a híreket a pusztításról, a halottakról.”

Liliána a problémákkal kapcsolatban hangsúlyozza, hogy nyelvi nehézségek is vannak, hiszen a magyar és az ukrán nyelv elég távol áll egymástól, így sokan eleve inkább egy szláv nyelvű országba menekültek. Viszont azok, teszi hozzá, akikkel itthon találkozott, ők mind nagyon hálásak Magyarországnak, a magyar embereknek, hogy ilyen önzetlenül segítenek nekik már az első napoktól kezdve.

Arról, hogy Magyarország nem szállít fegyvereket a közös határon át és nem állítják le az orosz gáz vásárlását, valamint arról, hogy az ukrán kormány milyen stílusban reagál minderre, Lilianának megvan a saját véleménye: Szerinte a politika, politikai kommunikáció egy külön szakma, mondhatni külön műfaj, és a politikusok a meggyőzés különféle eszközeivel élnek már évszázadok óta, mindamellett, hogy képviselniük kell a választóik akaratát is. Ezt tetézi, hogy jelenleg a hagyományos mellett hibrid háború is zajlik, ezért sok minden nem is úgy jelenik meg a neten, ahogy valóban elhangzott, mondja.

A Mandiner teljes cikke itt olvasható,

Szerző: Kovács Gergő

Kép: Mandiner