Miközben Finnország a NATO-csatlakozásért fut versenyt, fennáll a veszélye, hogy az ukrán válság egy szélesebb körű európai konfliktussá eszkalálódik – írja Mark Episkopos, a National Interest riportere.

Finnország vezetői csütörtökön bejelentették, hogy „késedelem nélkül” csatlakozni fognak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO), ami drasztikus fordulatot jelent Helsinki – a második világháborút követően elfogadott – semlegességi politikájában.

„A NATO-tagság erősítené Finnország biztonságát. A NATO tagjaként Finnország az egész védelmi szövetséget megerősítené”

– mondta Sauli Niinisto elnök és Sanna Marin miniszterelnök közös nyilatkozatában.

„Finnországnak haladéktalanul NATO-tagságot kell kérnie” – tette hozzá a közlemény. „Reméljük, hogy a döntéshez még szükséges lépéseket az elkövetkező napokban megteszik.” Svédország pedig, a hírek szerint, hamarosan követni fogja skandináv szomszédját.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára áprilisban kijelentette, hogy Finnországot és Svédországot „szívesen fogadják” és „gyorsan” elfogadják, ha jeleznék csatlakozási szándékukat a szövetséghez. A NATO illetékesei szerint Finnország és Svédország csatlakozási folyamata – mindkettő ország már most is magas fokú interoperabilitással büszkélkedhet a NATO katonai infrastruktúrájával – heteken belül megtörténhet.

A NATO Finnországgal és Svédországgal történő bővítése azonban keményebb dió, mint azt a szövetség vezetése reméli. Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök pénteken kijelentette, hogy Ankara nem támogatja Helsinki és Stockholm NATO-csatlakozását.

„Követjük a Svédországot és Finnországot érintő fejleményeket, de a véleményünk a csatlakozásról nem kedvező”

– mondta Erdogan az AP szerint.

A NATO egyik katonailag és geopolitikailag legjelentősebb tagja, Törökország semleges álláspontot képviselt az orosz-ukrán háborúban azért, hogy a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalások kulcsszereplőjévé váljon.

Zoran Milanović horvát elnök a hónap elején kijelentette, hogy meg fogja akadályozni Finnország és Svédország felvételét a NATO-ba a Bosznia-Hercegovina választási törvényeivel kapcsolatos – nem idevágó – kérdés miatt. Orbán Viktor miniszterelnök pedig továbbra sem enged bepillantást a lapjaiba, de korábban szkeptikusan fogadta a NATO-bővítést, ahogy az Oroszországgal szembeni túlzó szankciókat is.

A Kreml, ahogy az várható volt, elítélte Helsinki döntését és fölvetette a megtorlás lehetőségét. „Finnország NATO-csatlakozása komoly károkat fog okozni a kétoldalú orosz-finn kapcsolatokban” – figyelmeztetett közleményében az orosz külügyminisztérium.

„Oroszország kénytelen lesz katonai-technikai és egyéb jellegű megtorló lépéseket tenni annak érdekében, hogy megállítsa a nemzetbiztonságával kapcsolatban felmerülő fenyegetéseket”

– áll a közleményben, s Putyin korábbi megjegyzéseiben már utalt arra, hogy mi lehet ez a válasz. „Meghoztuk és végrehajtottuk azt a döntést, hogy valamennyi fegyveres erőnket kivonjuk Finnország határaitól 1500 km-re… a balti térségben uralkodó feszültségek ellenére nem tettünk semmit, ami Finnország aggodalmát keltené. És ezt egyébként Finnország semleges státuszának fényében tesszük. Képzelje el, ha Finnország belépne a NATO-ba… az azt jelentené, hogy a finn haderő többé nem független vagy szuverén a szó teljes értelmében. Részeivé válnának a NATO katonai infrastruktúrájának, amely viszont közvetlenül az Orosz Föderáció határaival szemben helyezkedne el” – mondta Putyin Sauli Niinistö finn elnökkel tartott 2016-os sajtótájékoztatóján.

„Ön szerint mi is hasonlóan járnánk el, ha 1500 km-re tartanánk az erőinket? Tisztelettel kezelnénk a finn emberek minden döntését… nagyra értékeljük Finnország semleges státuszát, és tisztelettel tekintünk rá, de ezt a kérdést nem mi döntjük el” – tette hozzá. Putyin megjegyzései komoly zűrzavart keltettek; Szentpétervár – ahol Oroszország nyugati katonai körzete van – és az orosz-finn határ közötti távolság ugyanis nagyjából 400 km, ami lehetetlenné teszi, hogy az orosz hadsereg minden csapatát kivonja Finnországtól 1500 km-re. Mindazonáltal Putyin 2016-os nyilatkozata Finnország NATO-csatlakozásának egyik valószínű kimenetelét tükrözi:

az orosz haderők példátlanul megerősödését a finn határ mentén.

Az orosz Biztonsági Tanács alelnöke és Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök viszont egy másik lehetőséget javasolt: Oroszország nukleáris és hiperszonikus fegyverrendszereket helyezhet el a balti térségben. A litván védelmi minisztérium elhárította Moszkva fenyegetéseit, és újságíróknak azt nyilatkozta, hogy az oroszországi Kalinyingrád közép-európai enklávéjában „mindig is tartottak” atomfegyvereket. Akárhogy is, a nukleáris fegyverek további telepítése – és a kifinomultabb nukleáris vagy nukleáris képességű rendszerek bevezetése – súlyosbítani fogja a jelenlegi katonai feszültségeket a balti térségben.

Dmitrij Poljanszkij, az Orosz Föderáció ENSZ-képviselő-helyettese jelentette be az eddigi legközvetlenebb fenyegetést Helsinkire és Stockholmra.

„Ők [Finnország és Svédország] tudják, hogy abban a pillanatban, amikor NATO-taggá válnak, ez válaszlépéseket indít el orosz részről. Ha ezeken a területeken vannak NATO-egységek, akkor ezek a területek potenciális célpontokká válnak”

– mondta. „A NATO rendkívül ellenséges számunkra; ellenség, és maga is ellenségnek tekinti Oroszországot. Ez azt jelenti, hogy Finnország és Svédország a semleges országokból hirtelen az ellenség részévé válik, így viselik majd az ehhez kapcsolódó kockázatot.

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság aktívan támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. A nagy nyugati hatalmak erőfeszítései a NATO-bővítés új hullámának elősegítésére tükrözik Oroszország katonai meggyengítését és geopolitikai elszigetelését célzó – az Ukrajna február 24-i inváziója óta megfogalmazott és végrehajtott – küldetésüket.

De hogyan reagálhat Moszkva, amely folyamatosan taktikai és stratégiai nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetett, ha egzisztenciális érdekei veszélybe kerülnek, ha sarokba szorítják?

Moszkva inváziót indított Ukrajna ellen, részben a NATO hidegháború vége óta tartó keleti terjeszkedése okozta aggodalom miatt. A két skandináv ország csatlakozásával azonban  a szövetség hamarosan közelebb kerülne Oroszországhoz, mint valaha, előrevetítve ezzel az orosz-nyugati konfliktus eszkalálódását az ukrajnai proxyháborúból egy szélesebb körű európai konfrontációba, amely kiszámíthatatlan és potenciálisan katasztrofális következményekkel jár majd.

Kiemelt kép: Reuters / Bernadett Szabo