Egy év kihagyás után ismét konferenciát szervezett Erdély szívében, Csíkszentsimonban a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége és a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete. Szőnyi Kinga és Fülöp Magdolna a két szervezet elnökének köszöntőbeszéde után a rendezvény fővédnökének, Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter szavait tolmácsolták a jelenlévőknek, aki bukaresti hivatalos elfoglaltsága miatt személyesen nem tudott részt venni a Csíki Sör Manufaktúra Központjában megtartott konferencián.
A miniszter kifejezte elismerését a szervezők iránt, példaértékűnek nevezte, hogy a munkahelyi és családanyai teendők mellett időt és energiát tudnak és akarnak fordítani a közösségépítésre, érdekfeszítő, hasznos és hiánypótló események megszervezésére, erősítve ezzel azokat a szálakat, amelyek láthatatlanul kapcsolnak össze bennünket a kultúránk, történelmünk és mindennapjaink révén. Meggyőződése szerint a családi gazdaságok észszerű működtetése megteremti azt az életszínvonalat, amely a fiatal generációt is maradásra bírja a kecsegtető nyugati álom illúziójával szemben. Mint írta a tárcavezető miniszter, a konferencia kiváló lehetőséget ad a tapasztalatcserére, a jó gyakorlatok és ötletek tárházának bővítésére.
Becze István, a csíkszeredai Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke Szász Andrea falugazdász, pályázati tanácsadóval és Kelemen Réka gyakornokkal közösen tartotta meg előadását. Ismertették, miként alakult át a mezőgazdaság az utóbbi ötven évben, illetve, hogy napjainkban olyan innovációs folyamatok jelentek meg, amelyek teljesen átrendezik az ágazatot. A fiatal gazdák számára meghirdetett regisztrációról, valamint arról a kommunikációs kampányról is tájékoztatást adtak, amit az agrárszakma népszerűsítése érdekében folytat a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete.
A budapesti dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára bemutatta, miként működik egy családi gazdaság az anyaországban. Mint elmondta, a vidékfejlesztési források 80%-a a mikro-kkv szektor részére áll rendelkezésre, ezért jelentős részben családi vállalkozásokhoz kerülnek a források. További újdonságnak számít, hogy Magyarországon a családi vállalkozásoknak egy új jogi státusz vált elérhetővé, a „családi mezőgazdasági társaság” formája, amely további kedvezményeket biztosít számukra, de azt a célt is szolgálja, hogy az egyéni vállalkozókat saját cég létrehozására ösztönözzék, hiszen így a vagyoni felelősség is korlátozottabbá válik és a finanszírozási lehetőségek is megnyílnak.
Könczei Csaba a Román Parlament képviselője, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagja rámutatott, hogy sok vita folyik a mezőgazdasági szakemberek, a gazdák, a gazdálkodók, a véleményformálók és a médiaszereplők között, hogy Székelyföld mezőgazdasági struktúrájának és adottságainak melyik termelési forma felel meg leginkább: a kis és közepes hagyományos családi gazdaságok, társulási formák vagy a modern technológiát felvonultató nagyipari mezőgazdasági termelés. Biztatott a háztáji gazdaságok fenntartására, amelyre nagy szükség van Székelyföldön és más régiókban is.
Sterczer Sándor kézdiszentléleki kézművessajt-készítőtől, mint gyakorló családi vállalkozótól megtudhatták a jelenlévők, hogy őstermelői engedéllyel dolgoznak, a család minden tagja részt vesz a munkában, amire szükség is van, mert minden munkát ők maguk végeznek a gazdaságukban, az állatok gondozásától a takarmány előállításán át egészen a sajtkészítésig.
Kurkó Stefánia nagycsaládos édesanya, zöldségtermelő arról a vegyes kultúrás „magaságyás- birodalomról” tartott előadást, amelyet férje segítségével teremtett meg Csíktaplocán, és amelynek folyamatosan csodájára járnak az érdeklődők, és amelynek köszönhetően szinte egész évben saját zöldséggel tudja ellátni családját.
Dr. Mezei Dávid a budapesti Takarékbank uniós agrártámogatási igazgatója az európai családi gazdaságok várható jövőjét elemezte az Európai Zöld Megállapodás tükrében. A Kárpát-medencei családi gazdaságok jövője szempontjából ugyanis alapvető kérdés, hogy hogyan tudnak a 2023-tól induló új Közös Agrárpolitika kihívásainak/előírásainak megfelelni, hiszen egyre erőteljesebben határozzák meg a klíma- és környezetvédelmi, állatjóléti szempontokat, de a minőségi élelmiszertermelés iránt is egyre nagyobb igény. A brüsszeli javaslatok nem csak megnehezítik a mezőgazdasági tevékenységeket, de jelentős mértékben növelhetik is a termelési költségeket, úgy, hogy közben az európai termékeknek egyre növekvő nemzetközi versennyel kell megküzdeniük. Nagy kihívás lesz a klímasemlegesség 2050-ig megvalósítását célzó stratégiai elemek betartása is, amelyben pl. a növényvédőszer- használatot 50 százalékkal, a műtrágyahasználatot 20 százalékkal kellene csökkenteni, míg az ökológiai gazdálkodással érintett területek arányát 8-ról legalább 25 százalékra kell emelni 2030-ig.
Sinka Arnold, a Székelyföldi Mangalicatenyésztők Egyesülete alelnöke, aki maga is mangalicákat tenyészt Nyikómalomfalván, az európai kapcsolatok, értékesítési láncok kialakításában napjainkban már nélkülözhetetlen digitalizáció szerepéről tájékoztatta a megjelenteket.
János Ferdinánd csíkmadarasi kertészmérnök, a Garden Proiect Kft. tulajdonosa az innováció és tudomány fontosságát hangsúlyozta, amelyek elengedhetetlen eszközökként kell, hogy megjelenjenek a XXI. századi családi gazdaságokban ahhoz, hogy azok a nemzetközi piacokon is megállják helyüket, azaz versenyképesek legyenek.
Gergely István, a csíkszeredai Csibészek Alapítvány elnöke arról a három évtizedes munkáról tartott előadást, amelynek köszönhetően több száz, az árvaházból kinőtt fiatalt segített munkahelyhez és lakáshoz jutni, illetve a társadalomba való visszailleszkedésben, így a szülőföldön való maradásban, az ott való boldogulásban.
A konferencia végén a CÖF-CÖKA és a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége kezdeményezésének köszönhetően, házi befőző automata adományt vehetett át a Kárpát- medencei Családszervezetek Szövetsége elnöke, Máthé Zsuzsa.
Fotó: A Magyar Asszonyok Érdekszövetsége
