A Székely Figyelő Alapítvány többször is levélben fordult Klaus Iohannis államelnökhöz, jelezve, hogy a kisebbségi jogokat gyakran megsértik Romániában. Azt kérték, szólítsa fel az állami intézményeket a nyelvi jogok érvényesítésére. Az államfő átpasszolta a kérést a belügyminisztériumhoz, ahonnan végül kiküldték a felszólításokat. Most már rajtunk a sor, hogy éljünk a jogainkkal – jelentette ki Árus Zsolt civil jogvédő.

A nyelvi jogok biztosításáért küzdő Székely Figyelő Alapítvány vezetője olyan lépéseket ismertetett, amelyeket az állami intézmények tettek az elmúlt időszakban a kisebbségi jogok tiszteletben tartása érdekében. Amint elmondta, múlt ősszel és azt követően több alkalommal is levelet írtak az államelnöknek azzal a céllal, hogy tájékoztassák az országban tapasztalható jogsértésekről.

Kérték tőle, szólítsa fel minden olyan település önkormányzatát, ahol valamely kisebbség részaránya meghaladja a húsz százalékot, hogy tartsák tiszteletben az adott kisebbség nyelvének használatára vonatkozó jogszabályokat.

Továbbá azt kérték még az elnöktől, forduljon írásban minden olyan megye prefektusához, ahol legalább egy ilyen település van, és szólítsa fel, hogy ellenőrizzék rendszeresen a közintézményekben a nyelvi jogok tiszteletben tartását, és amennyiben valahol rendellenességet tapasztalnak, rójanak ki büntetést az adott intézmény vezetőjére.

Iohannis ugyan az ide vonatkozó törvények felsorolása mellett azt válaszolta, hogy erre nem terjed ki a hatásköre, de a kérést továbbította a kormánynak. A Székely Figyelő Alapítványt a belügyminisztérium arról tájékoztatta, felszólították a prefektusokat, hogy gondoskodjanak a nyelvi jogok betartásáról. Az alapítvány rákérdezett erre az erdélyi megyék, illetve Bákó megye prefektusainál, és a válaszok megerősítették: Temes megye kivételével minden prefektus visszaigazolta, hogy megkapta írásban a felszólítást, s ezt-azt még tettek is annak nyomán. A prefektusok válaszait közzé is tették a Székely Figyelő Alapítvány weboldalán.

Innen kezdve immár a mi felelősségünk is, hogy mi történik tovább. Mert lehet továbbra is románul fordulni különböző intézményekhez (még Székelyföldön is), abból a megfontolásból, hogy úgy gyorsabban lehet haladni, vagy attól félve, hogy ha azt magyarul tesszük, akkor ellenszenvet váltunk ki magunk és/vagy az ügyünk iránt.

De azt is megteheti mindenki, hogy kinyomtatja és magánál hordja a minisztériumi felszólítást és a megyéje prefektusának a válaszát a levelünkre, és bátran használja anyanyelvét, ha pedig valahol ellenállásba ütközik, akkor felmutatja ezeket.

Sőt azt is megteheti bárki, hogy ha valahol rendellenességet észlel, akkor felhívja rá a megyéje prefektusának a figyelmét. Vagy jelezheti ezt az alapítványnak is, hogy az intézkedhessen

– fogalmazott Árus.

Minden jog annyit ér, amennyit használunk belőle. S mindannyiunk lehetősége (de felelőssége is) az, hogy rászoktassuk (lényegében visszaszoktassuk) az erdélyi közhivatalnokokat arra, hogy használják a magyar nyelvet

– szögezte le a Székely Figyelő Alapítvány vezetője.

Forrás: Székelyhon.ro

Címlakép: Pestisracok.hu/illusztráció