A miniszterelnök ma Brüsszelben egyeztet Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével a Helyreállítási és ellenállóképességi terv keretének magyarországi felhasználásáról.
Az EB vezető szóvivője nem kívánt részleteket elárulni arról, hogy Von der Leyen elnök pontosan a terv mely részeiről beszél a miniszterelnökkel, illetve, hogy van-e olyan elem, melyet az Európai Bizottság „ránézésre”, a konzultáció során kifogásolhatónak talál.
Emlékezetes, az Európai Unió tagállamai tavaly nyáron állapodtak meg egy óriási, mintegy 1800 milliárd eurós csomagról, amely a hétéves keretköltségvetésből, valamint egy 750 milliárd eurós, járvány utáni helyreállítási alapból áll. Utóbbihoz az Európai Bizottság a pénzpiacokon vesz majd fel hitelt, ebből az EU-országok beruházásait, járvány utáni reformjait, az egészségügy és kutatás-fejlesztést fogják támogatni – szigorúan meghatározott szempontok alapján.
Kitétel többek között, hogy az uniós források harminchét százalékát kötelezően zöldcélokra, húsz százalékát pedig a digitális átállásra kell fordítani. A kormányoknak arra is kiemelt figyelemmel kell lenniük, hogy a szociális és regionális partnerekkel, önkormányzatokkal konzultáljanak a járvány utáni helyreállítás módjáról.
A több mint négyszáz oldalas magyar tervezet szerint hazánk történelmi, közel 5800 milliárd forintos programot szándékozik megvalósítani, amely összesen kilenc komponensből áll. A zöld célok tekintetében jóval meghaladjuk az uniós célt. A források összesen ötvenegy százaléka (!) kerülhet felhasználásra klímavédelmi szempontok alapján.
Noha a nemzeti tervekről az Európai Bizottság mond előzetes véleményt, azokat a tagállami miniszterekből álló uniós tanács fogadja majd el feltehetőleg nyáron. Az első kifizetések az év második felében várhatók.
A Magyar Nemzet nyomán
