Zárójelbe tette az üzlet a „toleranciát”

A Perzsa-öböl mentén fekvő ország 2026-tól évente akár kétmillió tonna LNG-t szállíthat Németországnak, a megállapodás legalább tizenöt évre szól. Katar a Conoco Phillips amerikai vállalatnak adja el a gázt, amely elszállítja Rász Laffánból a Németország északi részén található Brunsbüttel kikötőjéig.

Szaad Serída al-Kaabi katari energiaügyi miniszter kedden Dohában elmondta, hogy további gázszállítási tárgyalások zajlanak Katar és német vállalatok között.

Németország egyebek mellett hajón szállított LNG-vel igyekszik kiváltani az orosz vezetékes gázt, és hét terminált épít cseppfolyósított földgáz importálásához. A tervek szerint 2023 végére valamennyi üzembe áll majd. Kapacitásuk együttvéve meghaladhatja az évi 30 milliárd köbmétert. Ez nagyjából a fele annak a mennyiségnek, amely az Oroszország Ukrajna elleni háborúja előtti utolsó évben, 2021-ben érkezett az Északi Áramlat 1 földgázvezetéken Oroszországból.

Katar a világ egyik legnagyobb LNG-exportőre. Oroszország és Irán után az emírség rendelkezik a legnagyobb gáztartalékkal a világon. Németország eddig elsősorban az Egyesült Államoktól jutott cseppfolyósított földgázhoz Hollandián, Belgiumon és Franciaországon keresztül.

Robert Habeck német gazdasági miniszter még márciusban utazott Katarba, hogy a cseppfolyósított földgáz szállításáról tárgyaljon, ma pedig Berlinben egy üzleti konferencián újságírói kérdésre szűkszavúan kommentálta az immár hivatalossá vált üzletet. Azt mondta, elégedett a Katarral kötött megállapodással és annak 15 éves futamidejével, de nem lett volna kifogása 20 éves vagy akár még hosszabb idejű szerződések ellen sem – írja a Reuters. 

Az energiaválság egyébként komoly feszültségeket eredményezett az amúgy is éles ellentétekkel küzdő német kormánykoalícióban. Olyannyira, hogy Olaf Scholz kancellárnak már egyenesen béketárgyalásokon kellett közvetítenie Robert Habeck és Christian Lindner pénzügyminiszter között, akik az atomerőművek kapcsán nem tudtak közös nevezőre jutni.

Az új, Katarral kötött megállapodásról a gazdasági miniszter egyelőre nem közölt részleteket, ugyanakkor rámutatott Németország azon tervére, hogy 2045-re szén-dioxid-semlegessé kíván válni, ami korlátozza az ország által jövőben beszerezhető gázmennyiséget. Szerinte Németországnak a 2030-as évek közepétől el kell kezdenie csökkenteni gázfogyasztását, ha el akarja érni ambiciózus célját.

Az elmúlt időszakban többen is megkérdőjelezték, hogy a labdarúgó-világbajnoksággal kapcsolatos német–katari feszültségek vajon nem lesznek-e hatással a két ország közötti üzleti megállapodásokra.

A QatarEnergy vezetője, Saad al-Kaabi azt mondta, a német cégekkel kötött üzleteket nem befolyásolják a politikai feszültségek, ugyanakkor szóvá tette Habeck korábbi megjegyzéseit. A német alkancellár ugyanis a világbajnokság kezdete előtt arról beszélt, hogy Dohának adni a rendezés jogát ostoba ötlet volt, és nem igazán magyarázható mással, mint korrupcióval.

„Azok a megjegyzések, amelyekkel Habeck úr ismét előállt, nem segítik a kapcsolatunkat, de az üzletünk tovább fog haladni” – mondta Kaabi, aki egyben energiaügyi miniszter is.

Katar külügyminisztere a hónap elején egy újságinterjúban „kettős mércével” vádolta Berlint.

Októberben hivatala beidézte a német nagykövetet is – írja a Reuters. 

A németek által sokat kritizált világbajnokságon válogatottjuk teljesítménye egyébként eddig nem a várakozásoknak megfelelően alakul. Első mérkőzésükön nagy meglepetésre 2-1-es vereséget szenvedtek Japántól, Spanyolország ellen pedig 1-1-es döntetlent értek el, így egyelőre azon is izgulhatnak, hogy egyáltalán a csoportjukból továbbjutnak-e.

Mindeközben a Német Labdarúgó-szövetség a FIFA-val hadakozott: úgy döntöttek, nemzetközi Sportdöntőbírósághoz fordulnak annak tisztázása érdekében, hogy jogszerű volt-e a FIFA részéről sárga lapos figyelmeztetést kilátásba helyezni azon csapatkapitányok ellen, akik többszínű szívvel, One Love feliratú karszalaggal akartak pályára lépni a katari világbajnokságon.