Mint ismeretes, április 21-én 20 francia tábornok felhívást tett közzé, amelyben arról írtak, hogy ha nem oldja meg a francia állam a rendőrök elleni erőszakot és a bevándorlás megfelelő kezelését, akkor polgárháború következhet be.

Az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor egy tunéziai bevándorló (aki 10 évig illegálisan élt Párizsban) halálra késelt egy rendőrnőt Rambouillet-ban. A tunéziai bevándorló Allah Akbart üvöltött, amikor elvágta a rendőrnő torkát, a francia ügyészség terrorcselekménynek minősítette az esetet.

A tábornokok nyílt felhívása egy olyan tabut tört meg, amelyről mindenki tudott és senki sem beszélt. Mondhatni, semmi különöset nem állítottak, csak azt amiről már ezernyi cikk jelent meg Európában. A „bevándorlás megfelelő kezelésének” igénye azonban szembe ment Macron migránsokkal kapcsolatos politikájával, amely eddig többé-kevésbé kimerült abban, hogy minden hasonló esetben felháborodik, szigorú büntetéseket helyez kilátásba, de ezen túl semmi sem történik.

Persze, őt azért ültették oda, hogy segítse a migrációt. Ahogy Lovas István annak idején megírta a Demokratában, Soros György 2 millió 365 ezer euróval, David Rotschchild bankár 976 ezer euróval, a Goldman Sachs bankház 2 millió 145 ezeregyszáz euróval támogatta Macron kampányát.

Úgyhogy a rettentően demokratikus Franciaországban, a tábornokokat lassan közellenséggé formálja a kormányhű média és ki tudja, mi vár rájuk?

A történtekről Hídvéghi Balázs fideszes EP-képviselő a következőket írta a
közösségi oldalán:

„Franciaország veszélyben van.” Így kezdődik az a nyílt levél, ami napok óta lázban tartja a franciákat. Szerzői a hadsereg legmagasabb rangú aktív és már leszerelt tisztjei. Ők akarják felhívni a politikai vezetés figyelmét arra, hogy a tömeges migráció mennyire megváltoztatta a hazájukat. A külvárosok hatalmas, integrálatlan bevándorló tömegei lassan polgárháborús feszültségbe sodorják a társadalmat.

Pedig mennyire más kép él bennünk Franciaországról. Az Eiffel-torony, a bor, a szerelem… és persze a művészet: a francia írók, festők, szobrászok, zeneszerzők az európai kultúra legnagyszerűbb műveit adták nekünk. Csakhogy a 21. században mindez már nem a teljes kép. Párizs ragyogásából pár metrómegálló alatt a kijózanító valóságban találjuk magunkat.
Például Saint-Denis-ben, az egykori francia királyok nyughelyén, már többen járnak mecsetbe, mint katolikus templomba. A környék ráadásul szinte a bűnözés szinonimája Franciaországban. A helyzet pedig nem egyedi. A most megjelent levél is kifejti, hogy van országszerte jónéhány külváros, ahol a francia állam már nem tudja érvényre juttatni a saját törvényeit. A helyét pedig átveszi más. Például az európai normákat és törvényeket elutasító
radikális iszlám.

A levelet a katonai vezetők után további ezrek írták alá. Éppen ezért döbbenetes, ahogy az állam vezetői reagálnak. A kormányzat egyszerűen szélsőjobboldalinak bélyegezte, a vezérkari főnök pedig bejelentette, hogy az aláíró katonákat hadbíróság (!) elé állítják.

Egyedül a levél tartalmán nem jutott eszükbe elgondolkodni. Pedig egy friss felmérés szerint a francia lakosság 86 %-a egyetért azzal, hogy egyes városokban és környékeken az állam már nem tudja betartatni a törvényeket, és 64 % utasítja el, hogy megbüntessék az aláíró katonákat.

Ezt látva, nem túlzó a levél első sora: „Franciaország veszélyben van.” Nekünk pedig le kell vonni a tanulságot. A baloldal által erőltetett őrült bevándorláspolitika még a mindenki által csodált Franciaországot is képes romlásba juttatni. Mi nem léphetünk erre az útra!”