A korábban patriarkális bazilikáknak nevezett Szent Péter-, lateráni Szent János-, Santa Maria Maggiore- és Falakon kívüli Szent Pál-bazilikák közül, melyeket XVI. Benedek pápa 2006-ban kiadott motu propriója alapján már pápai bazilikáknak neveznek, karácsonykor különösen fontos szerep jut a Santa Maria Maggiorénak. Évszázadok óta itt őrzik a Betlehemből származó jászolereklyét. Amint a bazilika építését, úgy az ereklye történetét is legendák övezik.
Ezek egyike szerint Krisztus után 350 körül Libériusz pápának és egy János nevű patríciusnak ugyanazon az éjszakán jelent meg álmában a Szűzanya. Mindkettőjüket arra kérte: ahol Rómában másnap havat látnak, ott építsenek templomot a tiszteletére. Augusztus 4-e volt ekkor. Másnap az Esquilinus-dombon egy templom alaprajzát jelölte ki a csodálatos hóesés, így épült meg a mai Santa Maria Maggiore-bazilika őse. Az Egyház pedig azóta augusztus 5-én tartja Havas Boldogasszony ünnepét.
A bazilika márvány baldachinnal fedett főoltára, azaz a pápai oltár előtt egy félkör alakú mélyedésben kápolna található, melynek mai formája Virginio Vespignani építész és Francesco Podesti festő alkotása. Itt őrzik a jászolereklyét egy márványtalapzaton álló, színezüst és aranyozott tartóba helyezett kristályurnában, amit angyalfigurák, angyalfejek és virágfüzérek vesznek körül. Az ereklye létezéséről először Órigenész (185–255) beszél. Szent Jeromos a leveleiben említi a betlehemi szentélyt, és arról is szól, hogy a világ minden részéből érkeznek oda zarándokok. A 7. század közepétől Keleten nem említik többé a betlehemi ereklyét, viszont megkezdődik a tisztelete Rómában, a legnagyobb Mária-bazilikában. I. Teodor pápa (642–649) híres volt az ereklyetiszteletéről. Ő az első, akinek uralkodása alatt a Santa Maria Maggiore-bazilika neve mellett már feltűnik az ad praesepe, „a jászolhoz” melléknév. Római Betlehemnek is nevezték ezt a helyet. Karácsony éjszakáján a pápák évszázadokon keresztül itt mondták az éjféli misét.
Jézus jászlának egy része három évvel ezelőtt visszakerült Betlehembe. A relikvia visszaviteléről azt követően született meg a döntés, hogy Mahmúd Abbász palesztin elnök vatikáni látogatásakor ezt kérte Ferenc pápától.
A kristályból készült ereklyetartó maga is jászlat formáz, ennek belsejében találhatók azok a farelikviák, amelyek a hagyomány szerint a Gyermek Jézus jászlának darabjai.
Forrás: Magyar Kurír
