Azt, hogy háború lesz, elsősorban az amerikai és brit hírszerzés mondta folyamatosan – kezdte a beszélgetést Benkő Tibor aki éppen akkor volt magyar honvédelmi miniszter, amikor a háború kirobbant. Több időpontot is megjelöltek a háború kitörésére, amelyet többször is módosítottak. Ugyanakkor mi úgy gondoltuk, hogy ha Putyin háborút akar indítani, akkor más feltételeknek is rendelkezésre kell állni, s ezek akkor még nem álltak rendelkezésre. Ilyen értelemben meglepetés volt a háború elindítása.

Arra a kérdésre, hogy akkor csak mi gondoltuk-e így, hogy nem várható háború, a volt honvédelmi miniszter határozott nemmel válaszolva leszögezte: ezt akkor mások is így gondolták. A partner országok többsége nem számított támadásra, de még az ukránok sem: 2021. december 21-én járt nálam az ukrán védelmi miniszter, még ő is azt mondta, hogy ebből nem valószínű, hogy lesz fegyveres támadás – mondta Benkő.

A háborús készülődés természetesen jóval korábban elkezdődött, s ebből a szempontból felkészületlenek nem voltunk. Nagyon fontos – tette hozzá –, hogy az elrettentés olyan mértékű legyen, hogy mások fejében fel se merülhessen egy támadás elindításának lehetősége. Mint emlékeztetett: 2014-ben a NATO walesi csúcstalálkozón döntés született arról, hogy a NATO akciótervét meg kell erősíteni. Az időzítés nem volt véletlen, hiszen a Krím elcsatolását követően került ez megfogalmazásra, vagyis a NATO már Krím elcsatolása után elkezdte erősíteni védelmi képességeit.

Innentől a védelmi szövetségünk fokozta a készenlétet és a felkészülést egy olyan helyzetre, amely tavaly végül bekövetkezett. A korábbi miniszter hangsúlyozta: ebben mi, magyarok is jelentős mértékben kivettük a részünket.

2016-ban a varsói NATO-csúcson a szövetség még a párbeszéd folytatása állt ki, emellett a védelem fokozását tűzték ki és az elrettentési képességek növelését. Ennek a hármassága jelentette a NATO testtartását Oroszországgal szemben. A csapaterősítés négy helyszínen: Lengyelországban és a Balti államokban történt. Ez egy-egy zászlóalj-harccsoportot jelentett. Ezt követően születtek a további erősítésről szóló döntések: az úgynevezett négyszer harmincas terv, amely azt jelentette, hogy a NATO-nak fel kell állítania harminc zászlóalj-harccsoportot, harminc repülő századot, harminc hadihajókból álló egységet és harminc napos készenlétet kell megteremtenie. Ez a döntés már 2018-ban született.

Magyarország és a magyar kormány már látta, hogy itt van tennivaló, így mi már 2015-2016-ban már megterveztük a haderőfejlesztési tervet, a Zrínyi 2026 programot – válaszolta Benkő Tibor arra felvetésre, hogy mi mit tettünk ebben az időben.

Ha egy nemzet ad magára, akkor kell egy erős honvédség – folytatta, hogy miért tettünk már jóval a háború előtt erőfeszítéseket a honvédség fejlesztésére. Szerinte stratégiai szempontból is jó döntés volt előre gondolkodni, hiszen most, amikor mindenki fegyverkezni akar, elég hosszú a sor az eszközökért, mi viszont még időben beálltunk az elejére.

Mint elmondta, az első NATO védelmi miniszteri csúcstalálkozón ő jelentette be, hogy mivel déli és a keleti fenyegetettség metszéspontjában vagyunk, ezért felvállaljuk ennek a régiónak a béke, a biztonság érdekében tett erőfeszítéseinek hangját. Mi egyébként ekkor már egészen jó helyzetben voltunk – tette hozzá –, hiszen folyamatosan érkeztek az új eszközök. A 2018-as bejelentést és az azt követő elfogadási mechanizmust követően 2020-ban el is kezdtük a parancsnokság felállítását a térség védelme érdekében – emelte ki. Ez sem volt előzmény nélküli, hiszen – ahogyan a korábbi miniszter elmondta – az általunk 2018-ban felállított zászlóalj-harccsoport harckész minősítést kapott, 2019-ben pedig már egy második zászlóalj-harccsoportot is felállítottuk NATO jóváhagyással és minősítéssel. 2020-ban így már egy többnemzeti hadosztály-parancsnokság felállítását kezdtük meg.

A Mandiner teljes írása itt olvasható.

Szerző: Pócza István

Kép: Földházi  Árpád