A hét elején tartott Kárpát-medencei közoktatási (kör)térkép című kiadvány bemutatója kapcsán került sor arra a véleménycserére, amely a szlovákiai magyar oktatás fejlesztésében érdekelt és érintett szervezetek képviselői között zajlott a komáromi Felvidéki Pedagógus Házban.

Tanulságként levonható, a felvidéki magyaroknak nincs túlélési stratégiája, ami leginkább a döntéshozatalok ad hoc jellegében mutatkozik meg. Jó hír azonban, hogy az adatok rendelkezésre állnak, szakembergárdában sincs hiány. Viszont az elemzések, kutatások elvégzéséhez illetékeseket és pénzt kell rendelni a felvidéki magyar közösség megmaradásának érdekében – ebben mindenki egyetértett.

Öt pontban értekeztek arról, milyen folyamatok befolyásolják jelenleg a magyar tannyelvű közoktatást

A bemutatott kiadványból levont következtetés szerint

a Kárpát- medence magyar tannyelvű közoktatását elsősorban a demográfiai folyamatok, azaz a csökkenő gyereklétszám, a magyar családok elvándorlása és az asszimiláció határozza meg.

Emellett fontos befolyásoló tényező a városi iskolák felértékelődése a kisiskolák kárára. Harmadik meghatározható folyamat a tömbösödés (ami az egész magyar népességet jellemzi), azaz a magyar tanulók egyre nagyobb fokú koncentrálódása a tömbterületekre.

A magyar anyanyelvű cigányság egyre nagyobb részesedése a magyar iskolai kontingensből is komoly jelentőséggel bír, amely egyúttal ugyan fenntartja a magyar iskolai hálózatot, ám egyes esetekben jelentős szegregációs folyamatokat katalizál. Ötödik meghatározó folyamat, hogy a vegyes családok részéről, illetve a nem magyar anyanyelvűek részéről – jellemzően a szórványterületeken – a magyar nyelvű oktatás iránti megnövekvő kereslet.

Ez azonban oktatásmódszertani kihívások elé állítja a szakértőket, megváltoztatja, de legjobb esetben is vegyessé teszi a tanítás, illetve a belső kommunikáció nyelvét, míg

vannak olyan oktatási intézmények a Kárpát-medencében, amelyek csak papíron magyar iskolák, vagy óvodák, valójában már nem folyik bennük magyar tannyelvű oktatás – hangzott el a könyvbemutató összegzéseként.

Ezt követően a szervezők, oktatási szakemberek: Fodor Attila, Kiss Beáta és Szarka László előremutató szakmai beszélgetésre kérték a jelenlévőket, amelynek „a későbbiekben kimenete is lehetne” – fogalmazott Kiss Beáta. „A felvidéki magyar oktatási hálózatról sokan, sokféleképpen alkottunk már véleményt, de megalapozott, tudományosan végrehajtott kutatásokból már kevés van, az elmúlt tíz évben pedig nem is született, leszámítva a most bemutatott kiadványt” – húzta alá.

Szarka László szerint viszont elsősorban meg kell fogalmazni az alapkérdéseket, amelyeket nem kutat jelenleg szisztematikusan senki, ám szakemberek vannak rá, és össze kell állítani egy kutatási programot, egy „kis projektet nagy kérdésekről”, amellyel már fel lehet keresni támogatókat. Erre reagálva Fodor Attila felvetette, tulajdonképpen fogalmunk sincs, mi zajlik a szlovákiai magyar iskolák falain belül és ezt lenne érdemes kutatni, habár ezek a legköltségesebb kutatások. Szerinte az utóbbi tíz évben a szlovák iskolák összességében innovációban, aktivitásokban és nyitottságban meghaladják a magyar iskolákat.

„Ez nekem azt üzeni, hogy a szlovákiai magyar oktatás elveszítette a dinamikáját” – jegyezte meg. Fodor kijelentette, a kutatási projekttel párhuzamosan létre kell hozni a szlovákiai magyar oktatási tanácsot mindazon szervezetekkel közösen, akik a szlovákiai magyar oktatás fejlesztésében érdekeltek és érintettek.

Forrás, teljes cikk és kép: Felvidek.ma