Igen érdekes írást közölt a Mandiner, Marion Maréchal tollából. A szerző 2012 és 2017 között a modern kori francia politikatörténet legfiatalabbjaként megválasztott nemzetgyűlési képviselő. 2017-ben a politikai életből hivatalosan visszavonult, elsősorban oktat, és konzervatív-patrióta ideológiát támogató előadásokat tart a nemzetközi színtéren.
Az alábbiakban néhány gondolatot emelünk ki az eszmefuttatásból, a teljes cikket itt olvashatják el.
A Washington államban található The Evergreen State College, elsősorban bölcsészet,- és társadalomtudományra szakosodott intézmény a haladás faltörő kosának szerepében tetszeleg.
Az összes jelenkori ideológiát oktatják a falai között: a genderelméletet, az lmbtqi-aktivizmust, a neofeminizmust, az „interszekcionális” antirasszizmust, a dekolonializmust, a „fehér privilégiumokat” és a cancel culture-t. A tanév kezdetén az oktatók bemutatkoznak a hallgatóknak, megadva a nemüket, a faji besorolásukat, a „társadalmi nemüket” és a szexuális beállítottságukat.
A cél, hogy ezáltal nyilvánosságra hozzák az „identitásukból” fakadó lehetséges privilégiumaikat. A privilégiumok elképzelt csúcsán természetesen a fehér, heteroszexuális, keresztény férfi áll, aki egymaga megtestesíti a többi kisebbség elnyomását, és akit ezért fel is szólítanak, hogy gyakoroljon bűnbánatot. (…)
A diverzitárius, avagy sokszínűségi gondolat egyeduralkodóvá válása a kulcsmotívum az amerikai egyetemi modell rendszerében. A sokszínűséget viszont a szegregáció új formáival segítik világra, például úgy, hogy külön alvókörleteket jelölnek ki a feketéknek. A pozitív diszkriminációnak nevezett egyetemi politika kizárja a tehetséges
ázsiai származású hallgatókat, hogy a helyükre olyan jelentkezők kerüljenek, akik státuszuknál fogva a kevésbé „privilegizált” kisebbségekhez tartoznak. A felvételi elvárások kizárólag faji jellegűek, és megfeledkeznek a társadalmi státuszról, így nem szempont az anyagi helyzet, a szegénység sem, ami az európai származású hallgatókat sújthatja. (…)
Hasonló a helyzet Franciaországban is, ahol az egyik legjelentősebb hallgatói szervezet, a Francia Hallgatók Nemzeti Szövetsége (UNEF) olyan „fajilag nem kevert” találkozókat szervez, amelyeken fehér hallgatók nem vehetnek részt, s teszi ezt az egyetem jóváhagyásával. Ez a leegyszerűsített rasszizmus, amely a fehérek ellen szól, és gyakran mély gyűlölettel párosul az európai kultúra iránt.
Az UNEF alelnöke Hafsa Askar például így nyilatkzozott a Twitteren a Notre Dame légése kapcsán:
„Nem érdekel a párizsi Notre-Dame, mert nem érdekel ennek a mit tudom én Franciaországnak a történelme.” Pár perccel később még rátett egy lapáttal: „Meddig fognak még az emberek néhány fadarabért sírni? Imádjátok a francia identitásotokat, ami fittyfene. Ez az egész csak a ti kis nyöszörgésetek, kis balfék fehérek….A fehérek a rasszizmusukkal évszázadokon át elnyomtak másokat, és magukat helyezték előtérbe… Majd később: „Az egész fehér alfajt el kéne gázosítani.”
