Lengyelország blokkolja az EU és egy 76 afrikai és karibi országot tömörítő szervezet közötti megállapodást, amely megkönnyítené a menedékkérők Afrikába történő visszaküldését.
Lengyelország az utolsó akadályozója az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezetének (AKCS) 79 országával kötött úgynevezett poszt-Cotonou megállapodásnak. A megállapodás egy húsz évvel ezelőtti szerződés aktualizálása, amely az emberi jogokkal és a bevándorlással kapcsolatos intézkedésekkel egészíti ki a paktumot, többek között azzal, hogy az AKCS-országok visszavehetik azokat a migránsokat, akiknek menedékkérelmét az EU-ban elutasították – írja a Reuters.
Hazánk kezdetben ellenezte a megállapodást, arra hivatkozva, hogy az sértheti az oktatás szuverenitását, és genderideológiai elemeket tartalmaz.
Áprilisban azonban aláírta, miután biztosítékokat kapott arra vonatkozóan, hogy a szerződés nem sérti a nemzet szuverén ellenőrzését az oktatás, a szexuális jogok és a munkaerőpiac szabályozása terén.
A Politico szerint Lengyelország a poszt-Cotonou-megállapodást eszközként használja fel, hogy nagyobb támogatást kapjon Brüsszeltől a Lengyelországban ragadt ukrán mezőgazdasági termékek túlkínálatának kezeléséhez. A hírportál szerint több diplomata is úgy nyilatkozott, hogy
Lengyelország az afro-karibi szerződés aláírása fejében azt szeretné, ha az EU felvásárolná Ukrajnától a gabonáját és az esetleges többletmennyiséget, és azt Afrikába, illetve egyéb országokba küldené.
A kelet-európai országok közül Lengyelország különösen nagylelkű volt az Ukrajnának nyújtott közvetlen segélyek terén, többek között elsőként küldött vadászgépeket, de az ukrán búza, kukorica és olajos magvak EU-ba áramlása miatt is, amit Brüsszel és a lengyel kormány is elősegített. A reakció tehát gazdasági és politikai jellegű is.
2022 májusában, négy hónappal az ukrajnai orosz invázió után, nagyjából akkor, amikor Brüsszel feloldotta az ukrán termékekre vonatkozó importkorlátozásokat, és létrehozta az úgynevezett szolidaritási folyosókat az Ukrajnából származó gabona és olajos magvak exportjának megkönnyítésére, Varsó megállapodást kötött Kijevvel arról, hogy közös határvám-ellenőrzéseket végeznek, hogy növeljék a lengyel-ukrán határon átmenő ember- és áruforgalmat.
„A lengyel-ukrán határnak egyesítenie kell, nem pedig megosztania” – mondta Andrzej Duda lengyel elnök az ukrán parlamentben tartott beszédében, amellyel ő lett az első külföldi vezető, aki személyesen szólalt fel Kijevben az orosz invázió 2022. február 24-i kezdete óta.
A határvédelmi politika és a vámok ideiglenes feloldása elősegítette, hogy több millió tonna ukrán gabona és olajos mag érkezzen Európába, amely nagy részét a Politico szerint lengyel kereskedők tároltak, várva az eladás megfelelő időpontját.
A lengyel gazdák azonban idén tavasszal tiltakozni kezdtek, amikor rájöttek, hogy az ukrán gabona beáramlása lenyomta az árakat.
Ez váratlan politikai csapás volt az idén kemény választások előtt álló Jog és Igazságosság párt számára. Henryk Kowalczyk lengyel mezőgazdasági miniszter áprilisban lemondott, részben a gabonahelyzet miatt.
Miután egyoldalúan blokkolta az ukrán mezőgazdasági importot (kivéve Romániát, amely más intézkedéseket hozott), Lengyelország és négy másik ország – Magyarország, Szlovákia, Bulgária és Románia –, amelyeket szintén érintett az ukrán importáradat, megállapodást kötött az Európai Bizottsággal arról, hogy az öt ország csak tranzit országként fog működni az úgynevezett szolidaritási folyosók mentén. Ez elvileg azt jelenti, hogy az ukrán gabona és olajos magvak nem léphetnek be a saját piacaikra, hanem csupán áthaladhatnak, hogy aztán szabadon áramolhassanak az EU többi részébe. A Bizottság emellett további 100 millió eurós kártérítést ígért a mezőgazdasági termelőknek, valamint nem részletezett támogatást az ukrán gabona EU-ba történő továbbszállításának logisztikájához.
A Reuters jelentése szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium nemrég közzétett adatai szerint Ukrajna 8,4 millió tonna búzát szállított 2022 júliusa és decembere között, ami 47 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban. A 2022-es mennyiség mintegy fele az EU tagállamaiba ment, szemben a 2021-es év azonos időszakában mért 2 százalékkal. Az EU-ba érkező búza fele Romániában, Lengyelországban, Magyarországon vagy Szlovákiában landolt.
Románia fogadta és mozgatta a legnagyobb mennyiségű ukrán gabonát, mivel a konstancai kikötő volt a legjobb alternatíva az ukrán szállítmányok számára. A Reuters jelentése szerint – hivatkozással a Comvex adataira – Constanta az orosz invázió óta az ukrán gabonaexport közel egyharmadát kezelte, 2022-ben 8,6 millió tonnát, 2023 első negyedévében pedig 3,3 millió tonnát szállított. Bár az USDA adatai nem követik az újrakivitelt, az ügynökség a Reutersnek nyilatkozva megemlítette, hogy a beérkező termékek nagy részét Románia szállíthatta át.
Ugyanakkor más, jellemzően az ukrán gabona importőreinek számító célországok, nevezetesen Afrika és Ázsia szállítmányai jelentősen csökkentek. Afrika 2021-ben az ukrán export 34 százalékát szívta fel, 2022-ben viszont 80 százalékkal csökkentek a szállítmányok – írja a Reuters jelentése. Az összes ázsiai célországba irányuló szállítások szintén több mint 80 százalékkal csökkentek.
A Politico szerint más országok azzal vádolták Varsót, hogy „eltérítette” a poszt-cotonoui megállapodást, hogy megszorongassa az EU-t az ukrán import és a lengyel gazdák ügyében.
Kiemelt kép: Getty Images
