Szentmisével vette kezdetét az az emléktábla avatás, amelyet Szímőn tartottak a Csemadok alapszervezetének szervezésében május 15-én, a Helytállás napján. Az ünnepi szentmisén elhangzott az Esterházy János boldoggá avatásáért írt ima is: „Vértanúként szenvedett ő s halt meg a börtönben, mert kiállt az üldözöttek jogos védelmében.”
A szentmisén Siekel István plébános emlékeztetett, Esterházy János boldoggá avatási pere elkezdődött, de mi már ma is úgy imádkozunk hozzá és kérjük közbenjárását, mintha szent lenne, mert számunkra már azzá vált.
„Nem fogunk összeütközésbe kerülni sem az isteni, sem az emberi törvényekkel, mert rendületlen a bizalmunk és hitünk az isteni igazságban.
Bízunk a magunk erejében és emelt fővel hirdethetjük, hogy lelkiismeretünk tiszta, becsületünk érintetlen, nem vétettünk senki ellen és csak azokat a jogainkat követeljük és védjük, melyeket már a múltban kiharcoltunk és amelyek feltétlenül megilletnek minket. Ha szenvednünk kell magyarságunkért, panasz és zokszó nélkül tesszük ezt, mert mentül szilárdabban állunk ilyen körülmények között, Isten adta jogaink alapján annál értékesebb tagjai leszünk a nagy magyar közösségnek és annál eredményesebben tudjuk majd szolgálni Isten segítségével örök magyar céljainkat.”
Esterházy Jánost Jézus tanítványaként lehet jellemezni – mondta beszédében Istenes József, az Esterházy János Emlékbizottság tagja. A huszadik század két világháborúját megélve, választott politikusként tetteiben megélte az evangéliumot.
„Nem kétséges, hogy ott a helye a boldoggá avatásra várók sorában, mert példája és áldozatvállalása Isten akaratából megtörtént, valóságként élhet bennünk tovább. Ha minél többen leszünk olyan magyarok, lengyelek, szlovákok és csehek, akiknek Esterházy példája befogadása nyomán jobbá, értékesebbé válik az élete, az nem csak elmélyíti bennünk az Istenhez és hazához való hűséget, hanem összetartozásunkat is megerősíti úgy, mintha Esterházy János ma is itt lenne közöttünk” – mondta Istenes József.
Esterházy János mártír politikus emléke előtt tisztelegni kiállást jelent. A Pintér Zoltán által írt boldoggá avatásáért szóló ima utolsó versszaka adjon erőt a mindennapokhoz és kövessük példáját: „Csillaga lett a Felvidéknek s minden itt élőnek, Hamvai már hazatértek, nyugosznak békében. Imádkozzunk kitartóan ama jó szándékra, Boldogok közt tisztelhessük egész egyházunkban.”
Forrás és kiemelt kép: (Felvidék.ma/Neszméri Tünde)