Sok múlik a lengyeleken – derült ki Kiszelly Zoltán szavaiból. A Századvég politikai elemzési igazgatója a Magyar Hírlap kérdéseire elmondta: a kormányzó PiS jövője befolyással lehet az Európai Néppárt sorsára, de arra is, hogy melyik pártcsaládhoz csatlakozik végül a Fidesz–KDNP. A politológussal a jövő évi EP-választásokról beszélgetett a lappal.
„Utána okosabbak leszünk”
– szögezte le beszélgetés elején a Századvég politikai elemzési igazgatója arra a felvetésre, hogy egy évvel a soron következő EP-választások előtt Európa-szerte felívelőben vannak a rendszerkritikus mozgalmak.
Olaszországban a Fratelli d’Italia, Giorgia Meloni pártja a népszerűségi lista élén áll, Salvini Legája pedig stabilan a negyedik, a spanyol Vox a tavalyi lejtmenet után magára talált, de a legrosszabb állapotában sem veszélyeztette senki a harmadik helyét, míg a legfrissebb felmérések szerint az AfD már egy hajszállal előzi Olaf Scholz német kancellár SPD-jét, ezzel a CDU/CSU mögött a második erő, az FPÖ pedig növekvő előnnyel vezeti az osztrák mezőnyt.
„Az EP-választás a legtöbb tagállamban a kormányzati ciklus közepére esik, egyfajta »időközi választás«, és ez kedvez a – hívjuk őket inkább így – eurorealista pártoknak, amelyek begyűjthetik a protestszavazatokat”
– jelezte Kiszelly Zoltán, ugyanakkor figyelmeztetett:
„ettől függetlenül le kell szoknunk a csodavárásról!”
Mint kifejtette, vannak dolgok, amik nem változnak. A mérsékelt és a radikális jobboldal tagállami szinten sem képes az összefogásra, ráadásul az utóbbiak tábora uniós szinten nem egységes. Az Európai Néppárt (EPP) a balliberális oldallal már most is egyfajta nagykoalíciót alkot, és jelen állás szerint különösen Meloniék, de a Lengyelországot kormányzó PiS is inkább a néppárt felé kacsintgat.
Kicsi az esélye tehát annak, hogy sikerül létrehozni egyetlen nagy szuverenista tömböt.
Az összefogás ellen hat továbbá, hogy a déli tagállamok gazdaságilag kiszolgáltatottak Brüsszelnek, például Olaszország technikai államcsődben van és a központi bank lélegeztető gépére szorul. Mindeközben az EPP várhatóan rosszabb eredményt ér majd el, mint 2019-ben, így ha meg akarja őrizni a többségét a parlamentben, szüksége lehet az „olasz testvérekre” és a lengyel konzervatívokra.
„A PiS sorsát a lengyel választások dönthetik el. Ha a Donald Tusk vezette ellenzék nyer, Kaczyńskiék a néppárton kívül rekedhetnek. Ha viszont kormányon maradnak, az EPP várhatóan ugyanúgy szemet fog hunyni az eddigi bírálatok felett, mint ahogy a baloldali pártcsalád, az S&D is felhagyott a Smer kritizálásával akkor, amikor Robert Fico volt a miniszterelnök Szlovákiában”
– magyarázta a politológus.
Ami a magyar kilátásokat illeti, a Századvég politikai elemzési igazgatója szerint a Momentum és a Mi Hazánk nagyjából két-két mandátumot szerezhet, a DK hármat-négyet, a fennmaradó tucatot pedig a Fidesz-KDNP zsebelheti be. Nagy meglepetést nem vár, bár felidézte: 2009-ben a Jobbik kijutására sem sokan fogadtak.
Arra a kérdésre, hogy eurorealista egységpárt hiányában hol és hogyan folytathatják a magyar kormánypártok, Kiszelly azt mondta, ez egy nyitott kérdés:
„a Fidesznek mozgó célpontra kell lőnie.”
Nagyon sok múlik – hangsúlyozta – a PiS-en, amivel az ukrajnai háború megítélésében teljesen eltérő, minden más fontos kérdés, így az illegális migráció elutasítása, a szuverenitás és a keresztény-konzervatív értékek védelme tekintetében viszont azonos állásponton vannak.
A PiS, a korábbi cseh elnököt és kormányfőt adó ODS és Meloniék is az ECR tagjai. Ez egy nagyon erős szövetség, Magyarország csatlakozásával pedig egy „V4 pluszként„ még erősebbé válhatna, ha egyben marad. Viszont háborúpárti, mi pedig békepártiak vagyunk, és ezt az EP-ben az ID frakciója képviseli, túl azon, hogy az is egy eurorealista tömörülés. Ha a háború véget érne jövő nyárig, és Kaczyńskiék, valamint az „olasz testvérek” nem lépnének át az EPP-be, akkor elég egyértelmű lenne a helyzet. Így viszont legalább kétesélyes – derült ki Kiszelly Zoltán szavaiból.
Forrs: Magyar Hírlap
Fotó: Facebook
