Az autópályák közelebb hozzák egymáshoz a határ két oldalán élőket, ezért a magyar kormány azon van, hogy minél több külhoni területet hatékonyan kössön össze az úthálózat révén az anyaországgal.
A kabinet tervei szerint 2026 végére, a román kormánnyal történő együttműködés segítségével, autópálya fogja összekötni Nyíregyházát és Szatmárnémetit – jelentette ki az építési és közlekedési miniszter az épülő M49-es gyorsforgalmi út sajtótájékoztatóján szerdán.
Lázár János a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nyírmeggyes határában elmondta, az M3-as autópálya és a magyar-román határ között két szakaszban épülő sztráda első, huszonnyolc kilométer hosszú szakaszának építéséhez kezdhetett hozzá a Duna Aszfalt mintegy 175 milliárd forintos beruházással.
Ennek folytatásaként a magyar-román határig megépül a másik, 17,5 kilométeres autópálya-szakasz is 150-160 milliárd forintos beruházási összeggel – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, ezzel elhárul az akadály a két térség gazdasági és társadalmi együttműködése előtt.
A tárcavezető emlékeztetett, Magyarországon 2010 óta mintegy 900 kilométernyi autópálya- és gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés valósult meg mintegy 3200 milliárd forint ráfordítással.
Tavaly nyáron a beruházások folytatását szinte kivétel nélkül le kellett állítani, a kormány erőforrásait pedig stratégiai célkitűzésekhez kellett átrendezni.
A legfontosabb ilyen célkitűzés Magyarország „határvidék” jellegének kihasználása lesz, azaz két világ, kelet és nyugat, valamint észak és dél határán, az európai és az ázsiai kultúra között „hídország” szerepet töltsön be, ezért nagyon fontos a különböző Kárpát-medencei régiók összekapcsolása – hangoztatta Lázár János.
Kitért arra, az ország az elmúlt években megvalósított legnagyobb autópálya-beruházása a Kassa-Miskolc sztráda megépítése volt, ezt a programot szeretnék folytatni Nyíregyháza és Szatmárnémeti, Nyíregyháza és Munkács, illetve Békéscsaba és Arad közúti, illetve Szeged és Szabadka vasúti összekapcsolásával, az M6-os az országhatárig történő megépítésével, a 6-os főút autópályává bővítésével Szigetvár irányába.
Azt is szeretnénk, hogy Győr és Dunaszerdahely autópályával legyen összekötve, tehát legalább tucatnyi olyan programunk van, amely egymáshoz közel, magyar vidéken lévő településeket kapcsol össze autópálya és úthálózat segítségével – fogalmazott a miniszter.
Hangsúlyozta, az M49-es beruházása azért fontos, hogy a Nyíregyháza-Debrecen-Miskolc háromszögből egy Győrhöz hasonló új, elsősorban az autóipar kiszolgálására létrehozott gazdasági övezet épüljön ki, az itt dolgozók pedig könnyebben juthassanak el munkahelyeikre.
A kormány minden más autópálya-építés leállítása után csak az M49-es beruházását hagyta jóvá 2022 őszén – emelte ki Lázár János, megjegyezve, a magyar-ukrán határig meghosszabbítandó M3-as továbbépítéséről és a Záhonyig tervezett M34-es megépítéséről is egyeztetések zajlanak.
Az M49-es munkálatai öt százalékos készültségnél tartanak, a befejezési határidő az első szakaszra 2026 ősze, a másodikra pedig 2026 decembere lehet.
A magyar-román határátléptetés kapcsán feltett újságírói kérdésre elmondta, a magyar kormány kifejezetten támogatja Románia schengeni tagságát, és a jövő évi magyar EU-elnökség alatt azon fog dolgozni, hogy ez mihamarabb megvalósulhasson.
Az M49-es építésének jelentőségét méltatva Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere elmondta, román oldalon elkészült a határt és Szatmárnémeti körgyűrűjét összekötő tizennégy kilométeres sztrádaszakasz megvalósíthatósági tanulmánya, befejeződött a régészeti feltárás és készül a műszaki terv, valamint a kisajátítási eljárás is megindult.
Kovács Sándor, Mátészalka és környékének fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, az autópálya foglalkoztatásban és infrastruktúrában egyaránt közelebb hozza a határ két oldalán élőket.
Tilki Attila, a vásárosnaményi választókerület szintén kormánypárti képviselője azt hangoztatta, az M49-es közelebb hozhatja Szatmárnémetihez Kassát és akár Beregszászt is.
MTI