A budapestiek és a környéken élők jelentős többsége támogatja az Mathias Corvinus Collegium (MCC) Somlói úti beruházását, melynek keretében a Gellért-hegy oldalának szocialista „tájsebét” egy, a helyi lakosság igényeit is kielégítő, modern oktatási épületegyüttes veheti át.

„Nem illik a környezetébe, rossz emlékeket idéz, ezért le kell bontani és a helyére egy modern, a környezetével harmonizáló és a helyi lakosok irányába is nyitott ingatlanegyüttest és parkot kell építeni” – így vélekednek a budapesti lakosok és az ingatlan közvetlen környezetében élők többsége a Munkásőrség egykori székházáról.

Az erről szóló közvélemény-kutatást az MCC rendelte meg, a reprezentatív felmérés keretében ezer budapesti lakost kérdeztek meg, emellett 500-500 embert a főváros I. és XI. kerületében, véletlenszerű kiválasztás alapján.

Az intézmény december közepén jelentette be, hogy a nagyszabású beruházás első lépéseként hamarosan megkezdődik a főváros I. kerületében, a Somlói út 49-53. szám alatt található, az egykori Munkásőrség székházának is helyet adó épület bontása. Kiemelték:

az MCC budapesti központjának korábban helyet adó, történelmileg rendkívül terhelt ingatlan külső és belső állapotát tekintve is menthetetlen, oktatási tevékenységre alkalmatlan.

Ezért döntött úgy a tehetséggondozó intézményt működtető alapítvány, hogy a Gellért-hegy oldalának „tájsebét” egy, a helyi lakosság igényeit is kielégítő, modern oktatási épületegyüttes vegye át – tették hozzá.

A közvélemény-kutatásban résztvevő válaszadók többségének a jelenlegi épületről elsősorban a lelakott, régi, csúnya és elavult jelző jutott eszébe, de sokan asszociáltak a szocializmusra és a kommunista rendszert védő Munkásőrségre is – írták.

A megkérdezettek 92 százaléka inkább csúnyának, 91 százaléka inkább környezetébe nem illőnek és 90 százaléka inkább korszerűtlennek tartja az épületeket.

A válaszadók többsége abban is egyetértett, hogy az épületeket le kell bontani. A legtöbb válaszadó szerint a bontás és egy új középület megalkotása az ideális forgatókönyv, nem pedig a felújítás, azt pedig kevesebb, mint 5 százaléknyi válaszoló támogatta, hogy az épületet hagyják meg a jelenlegi állapotában – ismertették a közleményben.

Szocreál helyett zöld és nemzeti

Ami az új MCC-központtal szemben támasztott elvárásokat illeti, a kutatás résztvevőinek többsége a zöldfelület növekedését, az épület ökológiai fenntarthatóságát reméli, és azt, hogy illeszkedik a Gellérthegy látképébe, a kert és a park pedig a környékbeliek számára is nyitott lesz.

mcc székház terv

Az új épület látványterve (Forrás: MCC)

Az MCC a tervek ismertetésekor közölte, hogy a mostani, két épület helyett csak egy helyezkedik majd el a telken, így jóval kiterjedtebb lesz a helyi lakosok által is bejárható parkosított terület és több közösségi teret is létrehoznak majd az épületben, amelyek mindenki számára látogathatóak lesznek.

A közlemény szerint a megkérdezettek több mint 80 százaléka mondta azt, hogy az új objektumnak a kortárs magyar építészet meghatározó elemének kell lennie, valamint a nemzeti építészeti hagyományokon kell alapulnia. Tudatták azt is: az MCC nyílt építészeti tervpályázatot írt ki az új budapesti épületegyüttes megtervezésére.

A neves szaktekintélyekből álló bírálóbizottság két első helyezettet hirdetett, végül az egyik győztes, a Napur Architect Kft. folytatta az új gellérthegyi campus kialakításának tervezését Ferencz Marcel Ybl-díjas építész vezetésével, aki újdonsült Prima Primissima-díjas is.

– A látványterveket értékelve sokan használták a modern, szép, európai színvonalú és impozáns jelzőket, továbbá azt is többen hangsúlyozták, hogy a jelenleginél egyértelműen jobb lesz. A válaszadók több mint 80 százalékának tetszett a környezet, a belső tér, a külső megjelenés, valamint az, hogy tehetséggondozó intézményként funkcionál a jövőben, és ugyanennyien felelték azt is, hogy örülnének az új épületnek – tudatta az MCC.

MTI

Borítókép: A Munkásőrség egykori székháza (Forrás: MCC)