A magyar ellenzék baja sok egyéb mellett az, hogy a nem megfelelő kérdést rendszerint a nem megfelelő embernek teszi fel.

Az ellenzék nem hazudtolta meg önmagát, Orbán tegnapi évértékelője után ismét bebizonyosodott, hogy képtelenek átugrani saját árnyékukat.

A beszéd után „éles elméjű” ellenzékünk valamennyi politikusa arra a következtetésre jutott, hogy a miniszterelnök mindenről beszélt, csak a lényegről nem. És hogy szerintük mi lenne a lényeg? Hát politikai hasznot húzni a gyermekáldozatokból!

A DK-s Molnár Csaba azt írja, hogy

„Orbán Viktor ma mindenről beszélt, csak a lényegről nem: miért kapott elnöki kegyelmet egy pedofilsegítő bűnöző?”

Nos, a kérdéssel nem csak az a baj, hogy nem a megfelelő embernek tették fel – vagy tán Orbán adott kegyelmet? –, hanem az is, hogy elfedi a lényeges kérdést: miért kapott csupán felfüggesztett börtönbüntetést ugyanebben az ügyben érintett, pedofil nevelőtanár?

Donáth Anna rá is fordul erre a vonalra, amikor ezt írja:

„2016-ban a pedofil erőszaktevő mindössze 8 év börtönnel megúszta számtalan gyermek megrontását, egyiküknek az öngyilkosságba hajszolását. Egy másik pedofil nevelőtanárt pedig felfüggesztett börtönre ítéltek a rábízott gyerekek abuzálása után. Hogy fordulhatott ez elő? Mikor indul független vizsgálat ebben az ügyben?”

Az ő esetében már jó a kérdés, ám szintén nem a miniszterelnök hivatott megválasztani.

Tessenek a FÜGGETLEN, AGYONÉRZÉKENYÍTETT bírákhoz fordulni, egészen pontosan Élő András bíró úrhoz, aki nem ítélte letöltendőre a pedofil nevelőtanárt – Gál András, az áldozatok jogi képviselője szerint ez élete legnagyobb kudarca volt –, nemkülönben első körben felmentette a darnózseli hentest, aki lazán feldarabolta, majd ledarálta a feleségét, végül szétszórta a mezőn.

Olybá tűnik, hogy az ellenzéket vezető pártok annak ellenére, hogy nem szavazták meg a gyermekvédelmi törvényt, meghívás nélkül tolták oda a képüket az influenszer-tüntetésre, még a saját médiájukat sem olvassák.

A Direkt 36 járt utána annak, hogy a kormányzat mit tudott a kegyelmi ügyről annak kirobbanásakor. Egyetlen szóban: semmit.

Polgári Szilvia: Monnyon le a Fidesz, hát hogyne, és aztán mi lesz?

Nézzük, mit írt a magát függetlennek és objektívnak definiáló sajtó arról, hogy a kormányzat tudta-e, mit és miért tett a Sándor-palota!

A történteket ismerő kormányközeli források egybehangzóan állították, hogy tudomásuk szerint Orbánt és környezetét váratlanul érte az ügy.

„Teljesen meglepte a kormányt, felkészületlenek voltak. Sem az elnöktől, sem Varga Judittól nem jelezte Orbánéknak senki magát a kegyelmi ügyet, amikor a döntés [még tavaly áprilisban] megszületett”

– fogalmazott egy forrás, aki az elmúlt hetekben több magas rangú kormányzati tisztviselővel is beszélt.

Hasonló információi voltak egy másik forrásnak, aki több emberrel is beszélt az utóbbi napokban Orbán környezetéből.

„Eleve a reakció, a zavarodottság az elején is ezt bizonyítja, hogy nem volt róla tudomás legfelső szinten” – magyarázta a forrás.

„Péntek óta ott volt a radaron ez az ügy a Karmelitában is” – mondta egy kormányközeli forrás, aki szerint ennek része volt az is, hogy azonnal magyarázatot kértek a Sándor-palotától. Az államfő hivatala elmondta, hogy a korábban miniszterként is szolgáló református püspök, a Novákkal régóta szoros viszonyban álló Balog Zoltán volt az, aki lobbizott a kegyelem megadása érdekében.

Hiába hivatkozott Novák hivatala egy ilyen régi bizalmi emberre, ez kevés volt a miniszterelnöknek és stábjának. „Orbán a Balogra való hivatkozást nem fogadta el” – mondta egy kormányközeli forrás, aki szerint a miniszterelnök úgy állt hozzá, hogy

„Novák a köztársasági elnök, ő dönt, az ő felelőssége”.

Szóval kedves ellenzék, nem bújik itt senki mások szoknyája mögé, az nem a nemzeti oldalon szokás.

Hiba történt, és a hiba becsülettel, felelősségvállalással javíttatott ki – tanulhatnátok belőle!

Kiemelt kép: Varju László alelnök, Gyurcsány Ferenc pártelnök, felesége, Dobrev Klára európai parlamenti képviselő és Molnár Csaba ügyvezető alelnök (b-j) a Demokratikus Koalíció (DK) budapesti születésnapi rendezvényén 2023. október 22-én. A DK 2010-ben alakult az MSZP egyik platformjaként, önálló párttá alakulását Gyurcsány Ferenc a tömörülés egyéves ünnepi összejövetelén jelentette be, 2011. október 22-én.
MTI/Hegedüs Róbert