A lehetőségek végén vagyunk, a béke megtartásának utolsó lehetőségeit éljük, nagyon közel vagyunk ahhoz a ponthoz, amikor már nem lehet visszafordulni – mondta Orbán Viktor pénteken, a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorban. A kormányfő szerint a háborúpártiak egy regionális konfliktusból csináltak egy nagy háborús helyzetet, minden nap fogy a remény, de az európai választáson kapunk egy esélyt.

Minden háború történetében van egy pont, ami a visszafordulás utolsó lehetőségét tartalmazza. Nagyon közel vagyunk ehhez – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A kormányfő szerint a remény hal meg utoljára, de minden nap fogy a remény. Az európai parlamenti választás ebből a szempontból döntő, mert a nemzeti kormányok kapnak egy visszajelzést. Aztán lesz néhány nehéz hónap, amit túl kellene élnünk, ami novemberig tart, mert ekkor jön az amerikai választás. Orbán Viktor azt mondta, hogy ha addig nem robban be a háború és

ha novemberben Donald Trump visszatér, akkor egy jó európai választással a hátunk mögött csinálhatunk egy össznyugati, transzatlanti békekoalíciót. 

Arra a kérdésre, hogy mennyire elszánt a Nyugat, a miniszterelnök azt mondta, hogy csak a vak nem látja, hogy egy olyan háború szinódus van Európában, amelynek logikus végkifejlete lesz, hogy megérkeznek a nyugat-európai országok katonai egységei Ukrajna területére. Ma a baloldal úgy akarja feloldani ezt a konfliktus, mint a migrációt, mert azt mondják, hogy nem is igaz, el van túlozva, nem olyan vészes a helyzet.

Nem a fészkes fenét. Hát mindenki gondoljon vissza arra, hogy hol voltunk két évvel ezelőtt. A sisaktól az emberi élet kioltására alkalmas fegyveren át eljutottunk oda, hogy most katonákról beszélünk – mutatott rá.

A miniszterelnök szerint gyorsuló ütemben megyünk bele a nyílt konfliktusba, aki azt állítja, hogy nincs közvetlen háborús veszély az becsapja az embereket.

Próbálják elhallgattatni a békepártiakat, Robert Ficót lelőtték, a békemenetről szóló tudósítást az internetes térben felfüggesztették, vagy eltüntették, megtámadták a háborúellenes plakátjainkat – mondta Orbán Viktor. Szerinte egy háború legközvetlenebb előkészítése zajlik egy olyan ország ellen, amelynek a gazdasága meg a technológiai színvonala a civil területen elmarad a kínai meg az amerikai mögött, de a hadiipari technikája, a hadiipari a nyersanyag forrásai, egy háború megvívásához szükséges hátországa neki a legnagyobb a világon.

Minden nyugati lépésre válaszlépés fog történni, „és minden nyugati lépés, amely válaszlépést provokál, magával hozza a háború kiterjedését” – mutatott rá.

„Az utolsó pillanatokban vagyunk, centiméterekre a háborútól”

– ezért a miniszterelnök szerint mindent meg kell tenni a konfliktus elkerülése érdekében.

A miniszterelnök emlékeztetett, hogy a békemeneten áradtak a tömegek. Ez pedig egybe vág azzal a Századvég azon felmérésével, ami szerint a magyarok 83 százaléka ellenzi, hogy uniós tagállamok katonákat küldjenek Ukrajnába, és a többi tagállamban is 70-80 százalékos ez az arány. A miniszterelnök úgy véli, hogy a baloldali szavazók többsége sem támogatja a háborút, nem vesztette el a józan eszét.

„Ezt csak az ő vezetőik akarják, akik azért teszik ezt, mert végrehajtják azokat az utasításokat, amelyeket az őket pénzelő gazdáiknak, Amerikának és néhány nyugat-európai országnak az érdeke” – mutatott rá.

Robert Fico szlovák miniszterelnök szerdai videóinterjújáról szólva Orbán Viktor elmondta: a szlovák kormányfő által elmondottak ugyanúgy rímelnek Magyarországra is.

„Az egy olyan interjú volt, amelyet minden magyar embernek látnia kellene, ha meg akarja érteni, hogy a színfalak mögött mi történik a hazájában”

– mutatott rá.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy minden pontosan úgy van, ahogyan azt Robert Fico elmondta: behatolási kísérletek tömegével állunk szemben, külföldi pénzzel támogatják a magukat civilnek mondó, de valójában politikai szervezeteket, a háborúpárti médiát, amely mögött a nyugati országok, de leginkább az Egyesült Államok áll.

Mint elmondta, már a migráció idején megtapasztaltuk ezeket a befolyásolási kísérleteket. Orbán Viktor emlékeztetett, hogy az amerikai és brüsszeli nyomással szemben Magyarország felépített egy védelmi rendszert. Emlékeztett, hogy az illegális migráció ügyében is láthatjuk, hogy ránk akarják kényszeríteni a beérkező idegenek tömegeinek befogadását.

Emlékeztetett, hogy a baloldal akkor azt állította, hogy a migráció nem probléma, mégis a tömeges illegális migráció megindulása óta több ezer ártatlan embert öltek meg terroristák Nyugat-Európában.

Orbán Viktor elmondta, hogy Magyarország szerencséje az, hogy kimaradt a migrációból és ellenállt annak dacára is, hogy Angela Merkel német kancellár idejében is hatalmas nyomást helyeztek hazánkra. A védelmünkre kiépített rendszer pedig a jogi, határvédelmi és titkosszolgálati rendszer a demokrácia védelmének alapját képezik. A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország előnye az, hogy erős koalíciós kormánya van, ami Nyugat-Európában ritka. Éppen ezért a meglévő demokratikus eszközökkel, a dezinfomációval szembeni küzdelemmel együttesen a politikai stabilitás is adott.

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy miközben a nyugat-európai kormányzatok ereje megosztható és érdekek által befolyásolható, addig a magyar stabilitást a mostani, európai parlamenti választásokon is meg kell őrizni.

„A legfontosabb, hogy megvédjük a kormány azon törekvését, amely védi Magyarország szuverenitását és nem engedi, hogy beletolják a háborúba”.

Az I. világháború előtti eseményeket idézve Orbán Viktor emlékeztetett, hogy akkor egy olyan birodalomhoz voltunk csatolva, ami a háború és béke kérdését megtartotta magának.

Most azt látom, hogy az Európai Unióból, Brüsszelből érkezett nyomást kivédtük-mondta Orbán Viktor. Hozzátette: a pénzügyi zsarolás sem vezetett eredményre, Magyarország megtudta védeni a függetlenségét azokkal a birodalmi törekvésekkel szemben, amelyek Brüsszelben kétségkívül megvannak.

Szerinte a NATO nehezebb ügy, de Magyarországnak ki kell maradnia  a szövetség katonai missziójából. Orbán Viktor hangsúlyozta: Ha a NATO ukrajnai missziójába a kisujjunkat is beletesszük, akárcsak a tervezési fázisban is részt veszünk, be fognak minket fogni.

Így szerinte elveszítjük a szuverenitásunkat, és onnantól kezdve nem tudjuk a magyar csapatokat kívül tartani a háborún. A kormányfő úgy látja, a NATO szerepvállalásának előkészítése nagyon közel van. Azt mondta, a leendő főtitkárral el kell fogadtatni és világossá kell tenni, hogy Magyarországnak joga van ragaszkodni a NATO alapszerződésében foglaltakhoz, mely szerint a NATO-t védelmi szövetségként definiálja.

A kormányfő utalt a katonai szövetség területén kívüli katonai akciókra, mellyel kapcsolatban megjegyezte, hogy  a

„NATO évente 400 milliárd dollárnyi összeget követel a tagállamoktól, amit én eddig nem voltam hajlandó jóváhagyni”.

A vasárnapi választással kapcsolatban leszögezte, hogy a magyar kormány a választási eredménytől függetlenül a végsőkig a béke mellett fog kitartani, mivel a kormány tagjai esküt tettek a szuverenitás megőrzésére.

Hozzátette: Most vasárnap, ha megerősítenek bennünket, könnyeben és hosszabb ideig tudunk kitartani. Ha, nem akkor is vállalkozunk arra, ami a kötelességünk. Aztán majd meglátjuk, meddig bírjuk erővel.

Orbán Viktor leszögezte: A magyar politikát a nemzetközi színtéren tudjuk képviselni, de-e mögött aranyfedezetként a választópolgárok vannak. Ha nincs elegendő aranyfedezet a szavaink, meg a tetteink között, akkor lehet látni, hogy gyengék vagyunk. Márpedig a háborúból való kimaradás kérdése erő kérdése.

Arra a kérdésre, hogy – ahhoz hasonlóan, ahogy kettétörte hazánk gazdasági fellendülésének az első világháború – mit veszíthetne Magyarország egy újabb háborúval, Orbán Viktor úgy fogalmazott: már így is rengeteget veszítettünk.

Rámutatott: az emberek talán kevésbé tudják, hogy ők finanszírozzák a háborút akaratukon kívül:

a boltokban nem békebeli árakon vásárolhatunk, hanem „háborús felárat” fizetünk, hiszen amikor a háború elkezdődik, az árak fölmennek.

Emelkednek a vállalatok működéséhez szükséges hitelek kamatai is, együtt az energiaárakkal. Az elhibázott brüsszeli szankciós rendszer tovább tetézi a bajt. Emelkednek a szállítási költségek, a cégek biztonsági költségei.  A beruházó vállalkozók óvatosabbá válnak. Összességében drágább lesz az élet, hiszen a gazdaság nem működik – derült ki a kormányfő szavaiból, aki azt is hozzátette: folyamatosan be kell fizetnünk az EU kasszájába olyan összegeket, amelyeket Brüsszel elküld Ukrajnába.

Orbán Viktor elmondta: „az EU kasszájába is fizetünk olyan összegeket, amiket Ukrajnának adnak később, ezért harcolok az EU-ban, hogy a mi pénzünket ne oda adjuk”.

A kormányfő kiért a NATO azon követelésére is, miszerint Jens Stoltenberg, a védelmi szervezet főtitkára évi 40 milliárd dolláros plusz támogatást kérne Ukrajnának.

A háború perspektívája beláthatatlan: arról a pénzről, ami ma elégnek tűnik, holnap reggelre kiderül, hogy kevés, hiszen ez a „Moloch felzabál mindent”.

A háborúpártiak Orbán Viktor szerint most már azért sem tudnak mindebből kiszállni, mert akkor be kéne látni, hogy az gazdasági és emberáldozatoknak nem volt semmi értelme,

A miniszterelnök aláhúzta, hogy egyfelől a tőkespekulánsok degeszre keresik magukat „Soros Györggyel az élen”, másrészt a kormányok az ő érdekeiknek megfelelően politikai érveket szolgáltatnak a háborúhoz, ha már ennyit beleinvesztáltak.

A háborúnak már az ókorban is ez volta logikája – ám a hosszan elhúzódó háború soha nem tett jót, még a győzteseknek sem – mutatott rá Orbán Viktor.

A kormányfőt arról is kérdezték, hogy a kormány visszavásárolta a budapesti repülőteret üzemeltető Budapest Airportot. Orbán Viktor erre vonatkozóan kiemelte, hogy a kormány megfontolása mögött összetett stratégia húzódik:

„Mégiscsak háború van, jobb, ha az ország egyetlen komolyan vehető nemzetközi repülőtere a mi irányításunk alatt van” – mondta. Mint mondta, noha vannak hazánkban kisebb repülőterek is, de összemérhetetlenek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérrel.

„Egy olyan vagyontárgyat szereztünk vissza, amiből csak egy van. És amiből csak egy van, azt sosem szabad másnak adni” – hangsúlyozta.

A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a nemzetközi repülőtér visszavásárlásával a magyar nemzeti vagyon is gyarapodott. Mint mondta, az állam nagy nemzetközi üzemeltető vállalatokat is bevont, elsődleges céljuk pedig az, hogy növeljék a repülőtér értékét, ezáltal a nemzeti vagyon gyarapodását is. Orbán Viktor kiemelte, hogy a piaci verseny ezen szegmensében az állam önállóan nem lenne hatékony, ezért volt szükség a nagymúltú nemzetközi üzemeltetők bevonására.

Mint mondta, az állami szerepvállalásnak van helye még az energiaszektorban, de ezen területek száma véges. Hangsúlyozta, hogy az üzemeltetésbe bevont francia vállalat mellett később még katariakat is bevontak, ezek az üzemeltetők pedig a világ élmezőnyébe tartoznak a repülőterek üzemeltetése terén.

Így „nem állami bürokraták, meg innen-onnan összeszedett menedzserek” kezelik ezt a hatalmas vagyont, hanem olyan profik, akiknek határozott víziójuk van a jövőre nézve. A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nemzetközi repülőtér többségi tulajdonát az állam mindenképp meg akarja őrizni.

Forrás: hirado.hu

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán