Ők Kelet-Németország legerősebb pártja, országos második erővé váltak.
A fővárosban az AfD-t a CDU listája követte 20,7 százalékos támogatottsággal, harmadikként pedig egy mindössze egy éve létező alakulat, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) végzett 13,1 százalékkal.
Alice Weidel, az AfD társelnöke vasárnap este a ZDF-nek elégedetten nyilatkozott eredményről, különös tekintettel arra, hogy az utóbbi hetek belpolitikai fejleményei sújtották a pártját.
Hangsúlyozta, hogy az AfD a legutóbbi, 2019-es EP-választáshoz képest jelentősen erőre kapott, különösen Kelet-Németországban.
Mint mondta, ennek okát abban látja, hogy a választók összességében kritikusabban viszonyulnak Európához.
Országos szinten a konzervatív CDU/CSU pártszövetség együtt a szavazatok 29,6 százalékát szerezte meg, az AfD 16,4 százalékot ért el, míg a berlini kormányt alkotó Szociáldemokrata Párt (SPD), a szabaddemokraták (FDP) és a Zöldek (Die Grüne) közül egyik párt sem szerzett 14 százaléknál nagyobb támogatást.
Az Annalena Baerbock külügyminiszter nevével fémjelzett Zöldek szereplését katasztrofálisnak ítélik a német elemzők. Hasonlóan sok támogatót veszítettek a szabaddemokraták (5 százalék), amelynél még a Sahra Wagenknecht Szövetség is (5,7 százalék) jobban szerepelt.
Címlapkép: Tino Chrupalla, az ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD párt társelnöke (j) és Alice Weidel, az AfD elnökhelyettese a párt berlini kampányközpontjában az európai parlamenti választásokon 2024. június 9-én.
MTI/EPA/Filip Singer