Minden esztendő júliusának első szombatján tartják Csíkszeredában az Ezer Székely Leány Napját, amikor a térség lakói magukra öltik népviseletüket, és így vonulnak ki a csíksomlyói hegynyeregbe.
Az Ezer Székely Leány Napját először 1931-ben szervezte meg a Szociális Testvérek Társasága, a találkozó jelmondatául ezt választották:
Hitében erős, erkölcsében tiszta, és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk.
Az első találkozó egyik szellemi atyja Domokos Pál Péter néprajztudós volt, aki felismerte a székely népi hagyományok identitásőrző szerepét. Az 1931-es esemény – a korabeli dokumentumok szerint – tükrözte a szervezőknek azt a törekvését, hogy a népi hagyományok felelevenítésével a közösségi identitást erősítsék.
Az Ezer Székely Leány Napjának megszervezése a kommunizmus évei alatt ellehetetlenült, a rendszerváltozás után azonban Csíkszereda korábbi városvezetése (Ráduly Róbert Kálmán polgármester és csapata) úgy döntött, hogy feleleveníti a hagyományt, és minden esztendő júliusának első szombatjához köti.
Az esemény minden alkalommal a csíkszeredai Szabadság téren közös tánccal kezdődik, majd a csíksomlyói kegytemplomban szentmisével folytatódik. Később kivonulnak a nyeregbe, ahol a több ezer népviseletbe öltözött résztvevő megcsodálhatja a szervező Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, valamint a környékbeli tánc- és énekcsoportok fellépését. A rendezvény nem titkolt célja a székely és magyar identitás erősítése.
Kiemelt kép: Székelyhon/Pinti Attila
