Augusztus 20-án tartják Dunakeszin, a Katonadombon a Szent Korona országa című oratórium ősbemutatóját a Szent István-napi ünnepség részeként. Az öttételes szimfonikus mű mintegy háromszáz előadó tolmácsolásában mutat be fontos eseményeket a magyarság történetéből, kiemelve a Szent Korona szerepét, jelentőségét.

A Szent Korona országa egy dinamikus, magával ragadó alkotás a kétszáz tagból álló vegyes- és gyermekkar, illetve a hetventagú Dunakeszi Szimfonikus Zenekar előadásában, Farkas Pál vezényletével, amelyben szólistaként Rálik Szilvia és Manuel Betancour Camino is fellép. Látványelemekben is bővelkedik az előadás, egy hatalmas méretű LED-falat álmodtak a kórus mögé, amelyre egy díszletfilmet vetítenek. Az élményt a színpadi világítás eszközei is fokozzák.

Öttételes mű a Szent Korona jelentőségéről

– Szerettem volna, ha a mű ősbemutatója városom, Dunakeszi, illetve annak régiójában élő művészek előadásában jön létre, ez részben meg is valósult. Azért választottam az oratórium műfaját, mert századunk közvetítő közege a zene –mondta a Magyar Nemzetnek Kaszás Géza, a zenemű megálmodója, producere és egyik szövegírója.

Az eredmény felemelő: a szimfonikus zenekarral és kórussal megszólaltatott mű kivételes hangzásvilágot teremt. Megalkotásához először szerzőtársakat kerestem. Zeneszerzőnek Gulya Róbertet kértem fel, aki egy kreatív, magas műveltségű zeneszerző, eddig minden filmemben vele dolgoztam. Írótársam Varga Tibor jogtörténész, költő, szövegíró barátom, a Szent Korona-tan komoly ismerője

– tette hozzá.

A Szent Korona országa oratórium

A Covid idején állt össze a szerzőgárda és megkezdődött a több évig tartó intenzív szellemi munka. Varga Tiborral közösen alakították a mű szellemiségét, írták, szerkesztették a szövegét, Gulya Róbert zeneszerző írta a zenében fogalmazott gondolatokat. Végül megszületett az öttételes, hetvenperces alkotás. Az oratórium kiragad néhány pillanatot a magyarság történelméből, amely megmutatja a Szent Korona szerepét, jelentőségét.

A Szent Koronának mindig is nemzetegyesítő, összetartó szerepe volt

– hangsúlyozta Kaszás Géza.

A nemzet szimbólumaként a korona alá tartozott minden magyar terület, illetve minden egyes lélek, aki magyarnak vallotta magát. A világ teremtésétől az ország kereszténnyé válásán keresztül Szent István és Szent László cselekedetéig mutatjuk be a történéseket, majd felelevenítjük a nándorfehérvári győzelmet, Mátyás koronázását és bemutatjuk a hanyatlást, a területvesztést

– emelte ki, majd hozzátette: az utolsó tételben azt erősítjük, hogy emelt fővel és boldogan tekintsünk a jövőbe, ami ránk vár.

Mint mondta, egy olyan művet visznek színpadra, ami nemcsak tartalmában nagyon erős, hanem kifejező és mindenkihez szól.

Remélik, hogy Dunakeszi az első állomása lesz egy sorozatnak és Magyarországon, valamint a határon túli magyarok lakta területeken is be tudják majd mutatni.

Az augusztus 20-án 20 órakor kezdődő előadás ingyenesen megtekinthető, a Civil Alap Pályázaton elnyert összegből, Dunakeszi Önkormányzat és helyi vállalkozók támogatásával jön létre.

Nyitóképen a Szent Korona az Országház kupolacsarnokában 2018. január 5-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI