Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő tüntetést szervezett a Budapesten a Ferenciek terére immár nem először. Legutóbbi alkalommal ugyanakkor a tüntetők sokak szerint átléptek egy határt, letámadták az Alcantarai Szent Péter-templomot és egyik papját a Ferenciek terén. Reisz Pál szerzetes atya bátor kiállásának, a tüntetők jogellenes magatartásának és Hadházy Ákos felelősségének egyes jogi aspektusait, röviden, az alábbiakban tekintjük át.
Magyarország Alaptörvénye a Szabadság és felelősség fejezetében deklarálja a gyülekezési jogot mint alapvető jogot: Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. Mivel a gyülekezési jog alapjog, a környezettől valóban elvárható, hogy nagyfokú türelmet tanúsítson a gyűléssel szemben, még akkor is, ha az zavaró vagy kellemetlen. Ezt erősíti meg az Emberi Jogok Európai Bíróságának az „Ärzte für das Leben” kontra Ausztria (10126/82)ügye, melyben a bíróság kimondta, hogy a tüntetés bosszanthatja vagy sértő lehet azok számára, akik ellenzik az általa támogatni kívánt eszméket vagy követeléseket. A résztvevőknek azonban lehetőségük kell, hogy legyen a tüntetés megtartására.
Ez a jog azonban az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése alapján korlátozható más alapvető jogok érvényesülése vagy alkotmányos értékek védelme érdekében, de csak a feltétlenül szükséges mértékben, arányosan, az alapjog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával. Az Alaptörvény nem tartalmaz részletes szabályokat a gyülekezési jog gyakorlásának határairól, feloszlatásáról vagy tiltásáról, hiszen ezeket törvény határozza meg, de a VI. cikk (1) bekezdésében rögzíti, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. Ez implikálja a környezet védelmét, így a gyűlés nem zavarhatja aránytalanul a privátszférát. Az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdése rögzíti a vallásszabadságot, míg a VIII. cikk (1) bekezdése a gyülekezési jogot biztosítja. A gyülekezési jogról szóló törvény 13.§ (1) bekezdése szerint a gyűlés megtiltásának helye vanha a rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár. A (4) bekezdés szerint mások jogainak és szabadságának sérelme különösen, ha a felhívás, illetve a gyűlés – az alkalmazott technikai eszközök, időtartama miatt – alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogának korlátozására.
Ebből következően egy vallási szertartás vagy egyéni áhítat megzavarása a gyülekezési jog gyakorlásának korlátját jelentheti.
A Gyülekezési törvény részletesen szabályozza a gyülekezési jogot, hangsúlyozva annak békés jellegét és a közrend védelmét. A törvény elvárja a társadalomtól a nagyfokú türelmet a gyűlések iránt, mivel azok közügyben való véleménynyilvánításra szolgálnak, de arányos korlátokat állít fel a zavarás minimalizálására. Az 1.§ és 2.§ alapján a gyűlés békés, fegyvertelen és nyilvános összejövetel legalább két személy részvételével. A társadalomnak el kell viselnie a gyűlés okozta ideiglenes kellemetlenségeket, ha azok arányosak a véleménynyilvánítás céljával. A tűrés határa az aránytalan sérelem, ha a gyűlés közvetlenül és szükségtelenül veszélyezteti a közbiztonságot, közrendet vagy mások jogait, akkor lehetséges a beavatkozás, a vonatkozó 2025-ös módosítás alapján tilos olyan gyűlés megtartása, amely sérti a gyermekek testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődését.
A szabálysértési törvény (Szabs.tv.) 188. §-a szerint, aki templomban vagy vallásgyakorlásra rendelt helyen nyilvánosan botrányt okoz, szabálysértést követ el. Ez pénzbírsággal büntethető. Ha a tüntetők belépése zajos, demonstratív volt és zavarta a templom nyugalmát, ez megvalósulhat. A Nagykommentár alapján a szabálysértés a lelkiismereti és vallásszabadsághoz fűződő alapjog védelmét szolgálja, háttérjogszabálya az Ehtv., eljárására 2020. március 1. óta a rendőrség jogosult.
A vallásgyakorlás joga kiterjed a hit egyéni vagy közösségi, nyilvános vagy magánjellegű gyakorlására, amely miatt senkit sem érhet hátrány. A Szabs. tv. 188. § két elkövetési magatartást ír le: botrány okozását templomban vagy vallásgyakorlásra szolgáló helyen, illetve egyházi kegytárgy meggyalázását.
A botrányos viselkedés a társadalmi szokásokkal ellentétes, feltűnést vagy felháborodást keltő cselekmény (például durva kiabálás, oda nem illő viselkedés), míg a meggyalázás a kegytárgy megszégyenítő, vallási érzületet sértő cselekményekkel valósul meg. Sértettnek az egyház, a vallásfelekezet vagy vallási közösség minősül. A szabálysértés elkülönül a Btk. 215. § szerinti bűncselekménytől, amely csak akkor valósul meg, ha a vallásszabadság korlátozása erőszakkal vagy fenyegetéssel történik. A Btk. 215.§ alapján aki mást lelkiismereti szabadságában erőszakkal vagy fenyegetéssel korlátoz, vallásának szabad gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Nagykommentár és az Indokolás szerint a bűncselekmény jogi tárgya az Alaptörvény VII. cikkében és az Ehtv.-ben biztosított lelkiismereti és vallásszabadság, amely magában foglalja a világnézeti, erkölcsi és vallási meggyőződés szabad megválasztását, kinyilvánítását vagy annak mellőzését. A bűncselekmény akkor valósul meg, ha valaki erőszakkal vagy fenyegetéssel korlátozza a lelkiismereti szabadságot, illetve akadályozza a vallás szabad gyakorlását. Súlyosabb esetben a demonstrálók tekintetében megvalósulhat a garázdaság bűncselekménye is.
Fontos, hogy a Gytv. 4. § (2) bekezdése alapján a vezető felel a gyülekezés békés jellegéért. Ha a résztvevők magatartása veszélyezteti a törvényességet a vezető köteles feloszlatni. Ha nem teszi, a rendőrség oszthatja fel. A felelősség elsődlegesen azokat terheli, akik ténylegesen bementek a templomba és ott botrányt okoztak. A gyülekezési törvény 20. §-a alapján azonban a szervező – jelen esetben a tüntetés meghirdetője – a résztvevővel egyetemlegesen felelős a harmadik személynek okozott kárért, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a szervezés és lebonyolítás során úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
Ráadásul szertartás ideje alatt történő zavarás súlyosabb értékelést vonhat maga után, mivel így a cselekmény közvetlenül sértheti az Alaptörvény VI. cikkét és növeli a zavarás súlyát.
A kérdéses esetben, noha a demonstrálók fizikailag nem zárták el a templomba vezető utat, a hangos skandálásuk és zajkeltésük megzavarta a templomban zajló szertartást és az imádkozó hívek áhítatát. Ez feltehetően sérti a vallásgyakorlás szabadságát, hiszen a hívők nem tudták zavartalanul gyakorolni vallásukat. A vallásszabadság megsértésének minősülhet, ha valakik szándékosan vagy szükségtelenül zajongva zavarják meg a misét vagy az egyéni imát. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. cikke is védi a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságot, míg a 11. cikk biztosítja a gyülekezés szabadságát ám mindkét jog csak mások jogainak tiszteletben tartásával gyakorolható. Ez azt jelenti, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat a vallásszabadság lényeges sérelmével és ugyanígy fordítva.
Nemzetközi példaként említhető a német Büntető Törvénykönyv (StGB) 167. §-a, amely kifejezetten büntetni rendeli, ha valaki szándékosan és durván megzavarja egy egyház vagy vallási közösség istentiszteletét, illetve az annak helyszínére rendelt ünnepséget. A szabályozás akár három évig terjedő szabadságvesztést vagy pénzbüntetést ír elő az elkövetővel szemben. Ez jól mutatja, hogy más európai országok jogrendszereiben is kifejezetten kiemelt védelmet élvez a vallási szertartások zavartalansága a gyülekezési jog gyakorlásával szemben. A strasbourgi bíróság (EJEB)a Karaahmed kontra Bulgária ügyben kimondta: az állam köteles olyan intézkedéseket hozni, amelyek megelőzik, hogy egy demonstráció szándékosan és szükségtelenül megzavarja a vallási szertartásokat. Ez jól mutatja, hogy a gyülekezési jog gyakorlása a nemzetközi bírói gyakorlat alapján sem járhat a vallásgyakorlás aránytalan sérelmével.
Forrás: Alaptörvényblog
Címlapkép: Facebook/Kőrösi Koppány
Idős szerzetesre rontottak Hadházyék, mert zavarta őket a miseharang
