A mostani helyzet leginkább arra mutat rá, hogy a BKK és a fővárosi önkormányzat a szerződésből fakadó kötelezettségeit nem teljesíti maradéktalanul. A súlyos műszaki hiányosságok kapcsán nem zárható ki a büntetőjogi felelősség sem – írja Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA szóvivője blogbejegyzésében.

A napokban jelent meg az információ, miszerint Budapest Főváros Kormányhivatala azonnali hatállyal műszaki ellenőrzést rendelt el. Indoklásképpen a hivatal hivatkozott arra a körülményre, hogy az utóbbi időszakban több BKV autóbusz is kigyulladt – veszélyeztetve ezzel az utasok életét és biztonságát.
A kormányhivatal műszaki ellenőrei által feltárt komoly és veszélyes hiányosságok a következő eredményre jutottak: az ellenőrzött autóbuszok 22 százalékát a műszaki érvényesség törlésével kitiltották a forgalomból, a járművek 28 százalékát 30 napon belüli műszaki szemlére kötelezték, továbbá a járművek 28 százalékánál rendeltek el azonnali javítást és a vizsgált járművek mindössze 22 százaléka volt műszakilag megfelelő állapotban.

A közösségi közlekedést szabályozó törvény előírja, hogy a közúti közlekedés ellenőrzésének ki kell terjednie a járművek műszaki állapotára, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségére, valamint a felelősségbiztosítási kötelezettség teljesítésére is.

A járművek forgalomba helyezésére és a műszaki vizsgáztatás részletszabályaira a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet ad iránymutatást, amely meghatározza a műszaki érvényesség feltételeit és a közúti járművek biztonságos üzemeltetésének minimumkövetelményeit.

A mostani ellenőrzés során a rendeletben rögzített követelmények teljesülésének hiánya vezethetett a műszaki érvényesség törléséhez, illetve pótlólagos vizsgálatok elrendeléséhez.

A helyi közösségi közlekedés közszolgáltatási jellegét a 2004. évi CVII. törvény is megerősíti, amelynek 2. § (1) bekezdése f) pontja kifejezetten a helyi közlekedést és közútfenntartást sorolja azon feladatkörök közé, amelyek ellátásáról a települési önkormányzat köteles gondoskodni. Budapest esetében ez a feladat a fővárosi önkormányzatot terheli, amely azt a BKK Zrt. útján biztosítja. Mindez azt jelenti, hogy a közlekedési szolgáltatás biztonságos és szakszerű nyújtása nem pusztán a BKK belső felelőssége, hanem közjogi kötelezettség, amelyet a fővárosi önkormányzat felügyelete mellett kell teljesíteni. A most feltárt hiányosságok ezért nemcsak a közlekedési vállalat, hanem a budapesti városvezetés felelősségi körére is rámutatnak, hiszen az önkormányzat feladata lett volna a szolgáltatás biztonsági szintjének hosszabb távú fenntartása és ellenőrzése.

A közösségi közlekedés igénybevétele kétségtelenül polgári jogi jogviszonyt teremt az utas és a szolgáltató, jelen esetben a BKK Zrt. között. A menetjegy vagy bérlet megvásárlása révén az utas szerződéses jogviszonyba lép a szolgáltatóval, amely a Ptk. 6:1. §-ában rögzített kötelmi jogi alapelv szerint azt jelenti, hogy a szolgáltatót kötelezettség terheli a biztonságos közlekedési szolgáltatás teljesítésére, míg az utast jogosultság illeti meg ennek követelésére.

A mostani helyzet leginkább arra mutat rá, hogy a BKK és a fővárosi önkormányzat a szerződésből fakadó kötelezettségeit nem teljesíti maradéktalanul.

Az utasok ugyanis nem csupán arra vásárolnak jegyet, hogy eljussanak A-ból B-be, hanem arra is, hogy ezt biztonságos és műszakilag megfelelő körülmények között tehessék meg. Amennyiben a járművek műszaki állapota súlyosan kifogásolható, sőt a kigyulladások valós veszélyt jelentenek, a szolgáltató szerződésszegést követ el.

Végezetül megjegyzendő, hogy

a BKK autóbuszainál tapasztalt súlyos műszaki hiányosságok kapcsán nem zárható ki a büntetőjogi felelősség sem.

Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, illetve egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, továbbá két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.

Összességében elmondható, hogy a BKK buszainál feltárt súlyos műszaki hiányosságok nemcsak a közlekedési vállalat belső felelősségét vetik fel, hanem a fővárosi önkormányzatét és a főpolgármesterét is, hiszen a közösségi közlekedés közszolgáltatás, amelynek biztonságos biztosítása az önkormányzat törvényi kötelezettsége. Polgári jogi értelemben az utasok szerződéses jogosultsága sérül, ha a szolgáltatás nem biztonságos; büntetőjogilag pedig a közúti veszélyeztetés gyanúja sem zárható ki, ha hibás járművek kerülnek forgalomba.

Forrás: Alaptörvényblog

Címlapkép: Kigyulladt busz Budapesten, a József nádor térnél 2025. augusztus 13-án – Fotó: Facebook