Két héttel az orosz-ukrán háború kitörését követően egy háttéranyag jelent meg az NBC News online felületén arról, hogy fekete bevándorlók az életminőség és az oktatás miatt választották Ukrajnát. A migránsok ezrei lelték Ukrajnában az otthonukat, és arról számolnak be, hogy ritkán találkoznak rasszizmussal.

Az anyagban arról olvashatunk, hogy például egy a fekete kontinens középső részén fekvő Gabonból származó afrikai, hogyan „szeretett bele” Ukrajnába, és „döntött úgy, hogy marad”. Az Oroszországgal szomszédos európai ország iránti vonzalmának egyik oka, hogy Ukrajnában soha nem volt problémája a rasszizmussal, „még ha ismerek is olyanokat, akiknek igen. Az Egyesült Államokkal biztosan nem lehet összehasonlítani” – mondta Nguema, aki a közép-ukrajnai Uman városában él. Ezért elmondása szerint egyébként megrázta, amikor másoktól hallotta, hogy sok ukrajnai feketét – többségük afrikai – nem engedtek be Lengyelországba és más biztonságos országokba, hogy elkerüljék a múlt héten kezdődött orosz támadásokat.

A háború kapcsán a bevándorló szerint „a helyzet valóban rossz, de az ukrán hadsereg bátor, erős és egységes. Nem egyedül vannak, mert a lakosság is segíti őket. Nem csak a hadsereg, hanem az egész ország harcol a földjéért”. 

Az NBC-s dokumentum szerint az Ukrajnában élő afrikaiak többnyire azért vándorolnak oda, hogy magas színvonalú, általuk „megfizethetőnek” nevezett oktatásban részesüljenek, ezt mutatják azok a háború előtti statisztikák is, amelyek Ukrajnát az egyik kiemelt célországként jelölik meg az afrikai bevándorlók tekintetében (UN, DESA 2021). Sokan, mint Dammy Raji, orvosi egyetemre járnak. Ő és mások általánosságban „kényelmesnek” írják le az életet, annak ellenére, hogy nem mindig érzik magukat szívesen látottnak, amit az is bizonyít, hogy nehéz olyan adatokat találni, amelyek kiszámolják, hány fekete él az országban.

Ezt azóta az Afrika Tanács megállapította, a 2025. februári adatok szerint 30 000 afrikai él Ukrajnában.

A Max-Planck Intézetnek a háború kirobbanását követően, 2022 júniusban publikált kutatása alapján három évtizeddel a Szovjetunió bukása után Ukrajna továbbra is fontos célpont az afrikai diákok számára. A hallgatókat minden nemből az oktatás vélt minősége, valamint a nyugat-európai és észak-amerikai viszonylatban alacsony tandíj és megélhetési költségek vonzották. Ukrajnát széles körben az európai munkaerőpiacra vezető kapunak is tekintették, ahol a vízumfeltételek nem voltak bonyolultak, és lehetőség volt állandó tartózkodási engedélyt kapni. 2020-ban az összes oroszországi külföldi diák 20 százalékát a marokkói (ebből mintegy 8500 fő), a nigériai (4000 fő) és az egyiptomi (3500 fő) afrikaiak tették ki. Voltak még diákok a Kongói Demokratikus Köztársaságból (200), Elefántcsontpartról (500) és Kenyából (200). A legtöbben vagy orvosnak, mérnöknek vagy üzletembernek tanultak.

A kutatásból az derült ki, hogy a háború kitörését követően az afrikai migránsokkal szembeni faji megkülönböztetés eseteiről a főbb médiumok és a közösségi média is beszámolt. Különösen az X-et használták a migránsok arra, hogy beszámoljanak a faji megkülönböztetés eseteiről és elítéljék azokat.

Az egyik fő X-fiókon, az „Africans in Ukraine @BringOurPPLHome” (Afrikaiak Ukrajnában @BringOurPPLHome) címen a migránsok olyan videókat és képeket osztottak meg és töltöttek fel, amelyek azt ábrázolják, hogy az ukrán határ átlépése közben visszaszorították őket, üldözték őket a rendőrök, leszedték őket a vonatokról, és korlátozottan jutottak ételhez, vízhez és menedékhez.

Az NBC News elemzése úgy zárul, hogy „mindaz, ami most történik, valóban pusztító, és egy nap alatt teljesen megállította az életünket” – mondta el egy nigériai egyetemi hallgató. „Mindannyian alig várjuk, hogy vége legyen, és visszatérhessünk a mindennapi életünkhöz.”

Forrás: Alaptörvényblog.hu
Címlapkép: Odessza, 2025. március 21. A pusztítás nyomait nézik emberek egy orosz dróntámadást követöen a dél-ukrajnai Odessza kikötővárosban 2025. március 21-én. A támadás következtében legkevesebb három ember megsebesült és egyes városrészekben akadozik az áramszolgáltatás.
Fotó: MTI/EPA/Igor Tkacsenko