Ha a bíróság politikai funkciót kezd betölteni, az veszélyezteti az ítélkezés pártatlanságát – írja Ifj. Lomnici Zoltán legfrissebb blogbejegyzésében, melynek témája Szájer József Valami Amerika? című írása.

Szájer József Valami Amerika? című írásának (Magyar Nemzet, augusztus 30.) központi témája a hatalmi ágak elválasztásának gyakorlati érvényesülése, különösen a bírói hatalom és a törvényhozás kapcsolatában.

Mindenekelőtt helyesen mutat rá a cikk arra, hogy a bírói hatalom legitimációja eltér a törvényhozói hatalométól.

Az alaptörvény c) cikk (1) bekezdése kimondja: „A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.” Ebből következik, hogy a bíróságok és a parlament szerepe elválik: míg az Országgyűlés a választópolgárok közvetlen politikai felhatalmazásával alkot jogot, addig a bíróságok a már megalkotott jog alkalmazására jogosultak. Ezt az alaptörvény 25. cikk (1) bekezdése is rögzíti, miszerint a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el.

E körben említhető a Kúria 2025. május 27-én kiadott állásfoglalása, amely – a Tisza Párt elnökének 2025. május 26-án közzétett egyik jogállami keretek között nehezen értelmezhető Facebook-bejegyzése nyomán született – alkotmányossági szempontból indokolt és szükséges, mivel a jogrendszer stabilitását és a jogszerűség érvényesülését veszélyeztetik az olyan alaptalan politikai kijelentések, amelyek kriminalizálják a bírósági eljárások résztvevőit vagy sugalmazzák az igazságszolgáltatás eszközként való politikai felhasználását.

A legfőbb bírói fórum elnökének közjogi státusa – mint az ítélkezési gyakorlat egységét biztosító, a Kúria működéséért felelős személy – nemcsak lehetővé, de kötelezővé is teszi számára a bírói kar tekintélyének védelmét akkor, ha az alkotmányosság határait sértő támadások érik a bíróságokat. Emellett a legfőbb ítélkezési fórum a függetlenség védelmét a jogállamiság alapértékeként kezeli, hangsúlyozva, hogy a bírói tekintély megsértése a jogállam csorbítását jelenti. A jogállamiság kiszámíthatóságot és a jog uralmát követeli meg, ami kizárja a bírák alaptalan bűnrészesnek nevezését vagy fenyegetését.

Szájer József cikke rámutat továbbá arra is: ha a bíróság politikai funkciót kezd betölteni, az veszélyezteti az ítélkezés pártatlanságát.

Ezzel összhangban az európai emberi jogi egyezmény 6. cikk (1) bekezdése is a tisztességes eljárás egyik sarokkövévé teszi a „független és pártatlan bíróság” követelményét. A politikai célú ítélkezés tehát nemcsak alkotmányos, hanem nemzetközi emberi jogi szinten is tilos.

Forrás: Magyar Nemzet

Fotó: depositphotos.com