A háború nem írhatja felül a nemzeti kisebbségek jogait – mutatott rá Szili Katalin egy budapesti panelbeszélgetésen. A miniszterelnöki főtanácsadó és a szakértők kiemelték: Ukrajnának a harcok idején is teljesítenie kell kötelezettségeit.
Nem adhat felmentést a háború Ukrajnának az alól, hogy teljesítse a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos jogi kötelezettségeit – jelentette ki Szili Katalin a Háborús valóság, kisebbségi lét – a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzete című panelbeszélgetésen.
A miniszterelnöki főtanácsadó hozzátette: Magyarország felelősséget visel a határon túli közösségeiért, a határon túli nemzetrészek „hozzánk tartoznak”.
Ukrajna kapcsán a magyar külügy politikája arról szól, hogy szóvá tegyünk minden olyan kérdést, ami az Ukrajnában élő magyar polgárokat érinti
– fogalmazott, megjegyezve:
a magyar kormány minden adandó alkalommal számon kéri a kárpátaljai magyarság jogait.
Szili Katalin rámutatott: az Európai Uniónak az lenne a dolga, hogy felszólítsa Ukrajnát a nemzeti kisebbségek jogainak garantálására. Európa azonban ehelyett legtöbbször hallgatásba burkolózik, belügynek minősíti a felmerülő kérdéseket és semmilyen lépést nem tesz – rögzítette. Kijelentette: minden elvárást, amit egy tagjelölt országnak teljesítenie kell, Ukrajna esetében is „be kell vasalni”. Fontosnak nevezte, hogy Európa tegye meg azokat a lépéseket, amelyek a béke megteremtése felé vezetnek.
Azzal kapcsolatban, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megfenyegette Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, a főtanácsadó azt mondta: „ilyet a világ nem látott”, hogy egy Európába igyekvő ország vezetője megfenyegeti egy másik ország vezetőjét, és az európai közösség hallgat ez ügyben. Kiemelte:
az EU nemcsak, hogy szóvá sem teszi a fenyegetést, de finanszírozza is a háborút; most éppen 90 milliárd eurós támogatás kérdése van az asztalon.
Emlékeztetett, hogy Ukrajna már a háború kitörése előtti időszakban is „sajátos hozzáállást” tanúsított:
- nem ismerte el az őshonos nemzeti közösségeket,
- szűkítette a kárpátaljai magyarok jogait,
pedig az EU társult országaként tilos lett volna a kisebbségek megkülönböztetése – húzta alá.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke az eseményen arról beszélt, noha Kárpátalját nem érték jelentős légitámadások, nem sérült jelentősen az infrastruktúra, nincs kijárási tilalom és működnek az intézmények, az emberek mégis nehéz helyzetben vannak, félelem és reménytelenség uralkodik. Elmondta, hogy a férfiakat gyakran törvénytelenül, erőszakosan mozgósítják, ami miatt sokan bujkálnak és nagy a társadalmi feszültség.
Fegyveres katonáknak nem lenne joga letartóztatni, igazoltatni, elhurcolni a polgárokat
– mutatott rá.
Közölte: Ukrajnában 2001 óta nem tartottak népszámlálást, de becslések szerint a kárpátaljai magyarság száma 60–70 ezerre tehető, közülük mintegy ötszázan vannak a hadsereg kötelékében, és nagyjából százan haltak meg a háború miatt.
Szilágyi Mátyás, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója hangsúlyozta: az erőszakos mozgósítás az utóbbi hónapokban arra a szintre jutott Ukrajnában, hogy a fegyveresek behatolnak a magánszférába, lakásokba, telkekre. A különítmények mentálisan sérült, fogyatékos embereket is rendszeresen elvisznek, a felmentést pedig csak komoly korrupciós pénzzel lehet megváltani – ismertette. Hangsúlyozta:
Ukrajnában jelenleg nem érvényesül a sajtószabadság, a gyülekezési, lelkiismereti és vallásszabadság sem, a társadalom minden területére kiterjed a jogszűkítés.
MTI
Fotó: Facebook/Dr. Szili Katalin