Ifj. Lomnici Zoltán szerint alkotmányellenes és a nemzetközi joggal szembehelyezkedik a MÚOSZ álláspontja a Bors Tisza-adóról szóló különszámának betiltásáról. A balliberális újságíró-szervezet érvelése szerint a sajtószabadság nem jár mindenkinek.
Hatalmas botrányt okozott, amikor néhány hete a Tisza Párt kezdeményezésére a Fővárosi Törvényszék azonnali hatállyal megtiltotta a Bors különszámának terjesztését, amiben Magyar Péterék adóemelési terveiről írtak. A pártvezér pedig a döntés nyilvánosságra kerülése után felszólította a Mediaworksöt, hogy függessze fel a lap kiszállítását.
Hosszas hallgatás után foglalt állást az ügyben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ). A balliberális újságíró-szervezet nem meglepő módon helyeselte a Bors különszámának betiltását, amire propagandistázással reagált a közleményében. Lényegében azt írják a dokumentumban, hogy
a sajtószabadság nem illeti meg azokat, akik beszámolnak a Tisza Párt adóterveiről, sőt a Bors különszámának megjelenését társadalmilag veszélyes akciónak nevezik.
Fittyet hánynak az alaptörvényre
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA szóvivője megjegyezte: a szólás- és sajtószabadságot is magába foglaló véleménynyilvánítás szabadsága első generációs alapjog. Ennek az alapjogok közül – az Alkotmánybíróság értelmezése nyomán – kizárólag az emberi élet és méltóság, mint elidegeníthetetlen emberi jogok előtt kell meghajolnia.
Bármi más nemű korlátozást megelőzően szigorú szükségességi-arányossági teszt elvégzése kötelező.
A szakértő emlékeztetett, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága, mint több száz éves alkotmányos jog, első generációs, klasszikus politikai szabadságjog. Olyan jelentős dokumentumokban kapott helyet, mint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, valamint a nemzeti alkotmányok többségében.
Így Magyarország Alaptörvénye is kimondja, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.
Ifj. Lomnici kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság korábban többször is kifejtette, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága olyan alapjog, ami valamilyen gondolat megfogalmazását és másokkal való megosztását védi, megjelenési formájára tekintet nélkül. Ebből következően nem csupán a hétköznapi értelemben vett szólás tartozik az alkotmányos védelem körébe, hanem minden olyan magatartás, amely információs tartalommal bír. Egy alkotmánybírósági határozat kimondja, hogy
az alaptörvény a kommunikációt, a jellemzően politikai vélemény másokhoz való eljuttatását védi, annak megjelenési formájára tekintet nélkül.
A pártállami propaganda intézménye volt a MÚOSZ
A CÖF-CÖKA szóviője szerint a MÚOSZ-nak, amelynek tagjai az 1950-es években részt vettek a koncepciós perek médiakampányaiban, illetve 1956 után az „ellenforradalom” narratíváját közvetítették, 1989-ben fel kellett volna számolnia önmagát. Ifj. Lomnici felidézte, hogy Teller Ede azt írta a szervezetről, hogy a pártállami propaganda intézményi része volt, és erkölcsi felelőssége van a diktatúra működtetésében.
Az, hogy kriptokommunista szervezetként jelen van, annak a baloldali rezsimnek köszönhető, amely a rendszerváltás óta folyamatosan jelen van és újabban a Tisza Párt mögé sorakozott fel
– vélekedett ifj. Lomnici Zoltán.
Leszögezte, hogy a MÚOSZ nemzetközi joggal szembehelyezkedő, alkotmányellenes megnyilvánulása, amellett hogy folyamatban levő bírósági eljárást érint, valójában a jobboldali újságírók munkájának akadályozását segíti elő. Emellett meggátolja a lakosságot abban, hogy megfelelő, naprakész tájékoztatást kapjanak közéleti aktualitásokról, illetve képbe kerüljenek a választott politikusok programjával, elképzeléseivel és személyiségével kapcsolatban.
Mindezekhez nemcsak nyomós közérdek fűződik, hanem alapvető alkotmányos joguk is van hozzá az állampolgároknak.
– húzta alá a szakértő.
